A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Veres Gábor: A pásztorélet ábrázolásai Herman Ottó műveiben
384 Veres Gábor Török Aurél. Titkár: Herrmann Antal. Jegyző: Katona Lajos. Pénztárnok: Borovszky Samu. A társaság eddig szervezett szakosztályai: 1. Népfajok szerinti szakosztályok: Magyar: elnök: Jókai Mór, előadók: Baksay Sándor és Béthy László. Székely: elnök: Orbán Balázs br., előadók: Király P. és Kozma F. III. A népétet használati tárgyai: elnök: Zichy Jenő gr., előadók: Gyarmathy Zsigáné, Herman Ottó és Xantus János. VIII. Graphika (a népélet tárgyai- és jeleneteinek képzőművészeti ábrázolása): elnök: Székely Bertalan, előadók : Feszty Árpád, Huszka József és Roskovics Ignácz Az önálló szakosztály is jelzi, hogy mennyire nagy szerepet tulajdonítottak a 19. század végén annak, hogy a néprajzi tárgyakról és jelenetekről képzőművészeti ábrázolás készüljön. Bár a fénykép ebben az időszakban már elterjedt, mégsem adta át egyik pillanatról a másikra a szerepét a tudományos és ismeretterjesztő munkát nagyban segítő vizuális megörökítésben. Herman Ottó könyveiben is találkozhatunk fényképekkel, de a festők által készített illusztrációt élete végéig szívesen használta. A festményeken, rajzokon a könyveiben olvasható információkból, kutatásokból nagyon sokat vizuálisan is láthatunk, egyetlen kép keretében olykor igen sokfélét is. Ebben az időszakban csaknem lehetetlen lett volna egy fényképfelvételt úgy koreografálni vagy éppen montázsokat készíteni, hogy ugyanazt a tartalmat láthassuk, mint a témáról készült képzőművészeti alkotáson. Az „ősfoglalkozások” kifejezést Herman Ottó vezette be a néprajztudományban, s a népi halászatot és pásztorkodást jelölte vele. Ezen területek vizsgálata — Herman szerint — kulcsa a magyar őstörténet kutatásának. A témában készült írásait és könyveit maga illusztrálta, illetve festőket kért fel erre, Koszkol Jenő mellett Jankó Jánost, Vezényi Elemért, Nécsey Istvánt. AJankó János név több generáción át öröklődött a tótkomlósi származású családnál. A tudományos élet elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának élén Xantus János örökébe lépő, a Millenniumi falu felépítését irányító ifjabb Jankó Jánost jegyzi. O is jó viszonyt ápolt Herman Ottóval, aki sokat segített a fiatal tudós szakmai útjának egyengetésében, melyet a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában fennmaradt levelei is bizonyítanak:4 „Kedves Herman bácsi! Voltam Vikárnál. Szó sincs arról, hogy ő akár az átköltözésre, akár'Kantus melletti segédőrségre, akár Kantus helyére aspirálna. Néki amott több a fizetése mint ha oda kerülne őrnek. Nem is ambíciója átmenni. 0 azt ajánlja nekem, tegyek meg minden lépést, hogy én jussak oda, mert Pápay — szerinte — nem oda való... Én pénteken mehetek Pulszky hoz Ha azonban előbb szükséges, legyen szfves Herman bácsi erről engem tudatni, s akkor azonnal tiszteletemet teszem nála. Az öreg úr különben ismer s talán még emlékszik rám. ” Pulszky Ferenc volt ekkor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, ahová az ifjú Jankó János felvételt is nyert a levélváltást követően. A találkozóról Herman Ottónak írt beszámolója szintén fennmaradt: „Voltam Pulszky Ferencnél. Igen szívesen fogadott.”5 6 * * A fiatal tudóssal való jó kapcsolat az atyai barátságból fakad, melyről szintén olvashatunk egyik levelében. >yAma bensőséges viszony, mely kedves Hermann bácsit a papához fűzi nemcsak feljogosít, de kötelességemmé is teszj, hogy ama beszélgetésre vonatkozólag, melyet Hermann bácsi Éóczy tanár úrralfolytatott néhány megjegyzést tegyek. Herman Ottó illusztrátora a néprajztudós édesapja volt, akit a 19. század második felének egyik legismertebb karikaturistájaként tartottak számon, rajzai többek között a Borsszem Jankó és a Bolond Istók lapokban jelentek meg. Festőként is több ismert és elismert alkotás is fűződik a nevéhez, melyek közül a Déri Múzeumban lévő „Csokonai a lakodalomban” vagy a Magyar Nemzeti Galériában látható „A népdal születése” is megemlíthető. A búsuló betyárról 1854- ben készített festményt. A téma később Munkácsyt is megragadta, hasonló című munkáit 1865-ből, majd 1893-ból ismerjük. Vezényi Elemér nevére elsősorban a természetábrázolások és különösen a vadászjelenetek alapján emlékezhetünk. Ez azonban művészi munkásságának egy érett szakasza. Fiatalon, 20-as évei elején már több megbízást kapott Herman Ottótól, melyek közül legjelentősebb az Osfoglalkozások könyvének illusztrálása, ennek elkészítésekor még csak 24 esztendős volt. Az ornitológusként is jeleset alkotó Herman mellett 4 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye Ms 262/57. Kelt: Budapest, 1892. szeptember 26. 5 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye Ms 262/58. Kelt: Budapest, 1892. szeptember 29. 6 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménybe Ms 262/45. Kelt: Budapest, 1889. január 21.
