A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Hideg Ágnes: Herman Ottó és Miskolc

372 Hideg Agnes

A tágas, ódon templomban az időnek egy kevéssé borúit volta mellett, az esküvő valóban megható volt. ” (Kilián 1966, VT.)

Bársony-házi leletek (Kálvin János utca 2.)

1891-ben Miskolc belvárosában, a Szinva patak partján Bársony János miskolci ügyvéd emeletes házat épített. A ház alapjának ásásakor furcsa alakú kődarabot találtak. Megmutatták Herman Ottónak, aki kijelentette, a bükki ősember szerszáma ez a szakóca. Később hasonló leleteket találtak a Petőfi utcában és az Avasi temető környékén is. Az Avasi temető „kutatásában” a tudós nagy segítője volt Dobos Ferenc toronyőr, s csak Ö tudná megmondani, hogy hosszú évek alatt hányszor barangolták be a temetőt és környékét. Rendszeresen leveleztek, hol a fővárosból, hol pedig Lillafüredről jöttek a tudós levelei. Dobos talajmintákat küldött, vagy Herman Ottó kérdéseire adott kimerítő válaszokat. 1908-ban a „Das Paläolithicum des Bükkgebirges in Ungarn” című német nyelvű munkájában Herman Ottó ismertette az Avasi temető találati helyeit, s a 13. oldalon Dobosra is hivatkozott (Tóth 1925, 3). Herman Ottót ezek a leletek inspirálták arra, hogy a környék földtani viszonyainak felülvizsgálatát szorgalmazza jó barátjánál, az akkori földművelésügyi miniszternél, Darányi Ignácnál. E munka részeként kapott megbízást Kadic Ottokár, a magyar királyi Földtani Intézet geológusa a Bükk hegység barlangjainak átkutatására. A munkálatokat a Kecske-lyuk és a Büdös-pest nevű barlangokban kezdte, eredménytelenül. Ezután Herman Ottó javaslatára a Szeleta-barlang- ban folytatta ásatásait, ahol is az 1906-tól 1913-ig tartó feltárásokkal immár megdönthetetien bizonyítékokat szerzett a kárpát-medencei jégkori ember egykori létezésére. A Bársony-házi „szakócák” és a szeletai kb. 2000 kőeszközből és gyártási hulladékból, valamint számos ősállatcsontból álló leletegyüttes előkerülése óta a mai Magyarország területén több mint száz barlangi és szabad ég alatti lelőhelyről ismerjük az őskőkori ember hagyatékát. A hagyomány szerint a magyarországi őskőkorkutatás kezdetét ettől az időponttól, 1891-től számítjuk.2

"Parlamenti képviselő

A köztudatban Herman Ottó mint természettudós él, pedig az 1880-as évektől kezdve közel 15 éven át aktívan politizált a ’Függetlenségi és 48-as Párt’ színeiben. Több alkalommal volt képviselő pl. Szegeden, Törökszentmiklóson, s egy ciklusban Miskolcon is. Itt 1893. június 6-án választották meg. A helyi újságok

2 Szolyák Péter közlése alapján.

rendszeresen közölték ’Beszámolóit’, melyben tájékoztatta választóit a parlament dolgairól. A sikeres választás után látványosan vonult végig a városon: cigánybanda, korteslányok, asszonyok, lovas bandérium kísérte a menetet (SpöNER-Tóth 2007, 23).

Tillafüred—Herman Ottó Emlékház

ßJllafüred, Erzsébet sétány 33.)

Az idősödő Herman Ottó 1889-ben vásárolta meg lillafüredi telkét, melyen egy kis nyaralót építtetett. Ősztől tavaszig budapesti lakásán élt, de a koranyár már itt találta a ’Peleházban’. Hosszú botra támaszkodva járta az erdők útjait. A társaságot legtöbbször kerülte, csak az akkori községi bíróval, Zorger Ignác nyugdíjas vasöntőmunkással látták gyakran együtt, de voltak neki gyermek kísérői is. 1935-ben a ’Felsőmagyarország’ egyik számában emlékszik vissza gyermekkori élményeire Barczikay Paola. Kedves írásában elmeséli, hogyan járták a természetet Herman Ottóval, hogyan tanította mindenfélére, mikor nyaranta a villa kiadó szoba-konyhás kis kunyhójában laktak.

„Eombsusogásnál, vípgúgásnál a természet alaphangáról beszélt, mely a zongorán a középső „f”-nek felel meg. Imádta a természetet s értett hozyá másokkal is megszerettetni ayt- Figyelte a madárvonulást, hernyómászást, hangyahordást. Esténként a csillagok milliárdjai között tanított olvasni. Szerette a zenét, a természetet, a szférák zenéjét, a maga csinálta apró fakerepjei csodás dallamokat ütögetek ki, csak értelmesen kellett hallani azokat... Palán kevesen tudják, hogy életének mottója Demokritos „Tabula Democratica’-ja volt: azyZj A. Természet örül a természetnek; a természet legyőz} a természetet; a természet uralkodik a természeten.” (Barczikay 1935, 74.)

Herman Ottó a nyaralás közben pihenésképpen szinte naponta horgászott pisztrángra. Igen ügyes horgász hírében állt, de az apróbb halakat mindig visszaengedte a vízbe, csak a nagyobbakat vitte haza villájába. Horgászás közben egy árnyas fa alatt megpihent, szívta szivarját, s közben egy-egy madarat figyelt vagy vázlatkönyvébe rajzolgatott. Otthon aztán kiválogatta a konyhára való halakat, a többit pedig a ház melletti kis tóba engedte, s padján ülve figyelte mozgásukat, vadászatukat. Szórakozás közben azonban gondolt a halak védelmére és gondozására is. 1906-ban egy költcíház és egy kis tógazdaság tervét is elkészítette és pénzt is szerzett rá. Kitartó munkájával a Lillafüred környéki vizekben a szivárványos pisztrángot meghonosította. Ma villája, a „Pelelak” Emlékház, a Herman Ottó Múzeum kezelésében működik (Vásárhelyi 1960, 193).