A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Hideg Ágnes: Herman Ottó és Miskolc
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 369—373. HERMAN OTTÓ ÉS MISKOLC Hideg Ágnes Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Herman Ottó 12 éves korától haláláig gyakran megfordult Miskolcon. A család Hámorban élt, s a diák Herman Ottó az Evangélikus Algimnáziumba járt iskolába. Egyik nővére a Palóczy utcában lakott férjével, Szűcs Sámuellel és gyermekeivel, s Herman Ottó gyakran jött hozzájuk látogatóba. A tudós 50 évesen az Avasi templomban kötött házasságot Borosnyay Kamillával. A Bársony-házi leletek megtalálása után Herman Ottó javaslatára indult el az ősemberkutatás Miskolcon és környékén, de parlamenti képviselőként a politikai életben is részt vett. Az idősödő Herman Ottó Lillafüreden építtette fel nyaralóját, a Pelelakot. Sírja a felsőhámori temetőben található. Kulcsszavak: Hámori temető, Evangélikus Algimnázium, Szűcs család, Avasi templom, Bársony-ház, képviselő, Lillafüredi Emlékház 2014. JELES TUDÓSUNK, HERMAN OTTÓ HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA1 Az életrajzírók — elsősorban Lambrecht Kálmán — részletesen beszámoltak a polihisztor életéről, munkásságáról. Kalandos, mozgalmas élete során sokfelé megfordult, de e sok helyszín közül Miskolc egész életében meghatározó város volt a tudós számára. Gyakran járt itt, szorosan kötődött e földhöz, a környező vidékhez, az ifjúkor helyszíneihez, s nem utolsó sorban rokonaihoz. Ezek a miskolci helyszínek, kötődések olvashatók az alábbiakban. Hámori-völgy 1847 nyarán Herrmann Ede Károly személyében új orvos költözött a kohók és erdők munkásainak gyógyítására Alsóhámorba. A népes család tagjai között találjuk az akkor 12 éves Herman Ottót is. Herman Ottó gyermekkoráról kevés adat maradt fönn, de az ismert, hogy hámori évei alatt szinte állandóan a Bükk erdeit járta. Erős, temperamentumos gyerek lévén bebarangolta a környéket, figyelte a madarakat, az állatokat. Apja vezette be a természet megfigyelésébe, tőle tanulta a madarak preparálását is. Családi házukról írja Lambrecht Kálmán: „Herman Ottó egy íyben, amikor meglátogattam Hllafüreden, Alsóhámor mellett, megmutatta agt a^ üres telket, amelyen — úgymond — „apám há%a állt... ” (Lambrecht 1933, 8). A szülői házat még Herman 1 A 2014-ben hasonló címmel megjelent önálló kiadvány változata. A képek 2014-ben készültek. Ottó életében az 1878-as árvíz megrongálta, később le is bontották. Evangélikus Algimnázium (Kis-Hunyad út 5.) (1. kép) Herman Ottó az iskolát szülővárosában, Breznó- bányán kezdte, majd költözködésük után szülei a miskolci evangélikus közép tanodába íratták be. Apja, hogy a napi gyaloglástól megkímélje, egy iparoscsaládnál szállásolta el, étkezni pedig a menzára járt (Lambrecht 1920, 8). 1847-49-ben a szókötő, 1849— 50-ben pedig az első szónokköltészeti osztályú: végezte el szinte kitűnő eredménnyel. Az algimnáziumban nagyhatású tanára, Máday Károly, a középtanoda igazgatója volt. Herman Ottó azon kívül, hogy itt tanult meg rendesen magyarul, tőle kapta az izzó magyarság első szikráit is. Máday halálakor tanítványa a kolozsvári Magyar Polgár című újság hasábjain búcsúztatta el kedves tanárát. A szabadságharc bukása nagyon elkeserítette a 14 éves Herman Ottót, s amikor a Miskolc környékét megszálló osztrák alakulatok egyikét apja házába is beszállásolták, bosszúból az udvaron álló trénkocsik küllőit el akarta fűrészelni. Szerencsére apja még időben észrevette és megakadályozta tervét, mert ha sikerül, akkor a környék lakossága ezért a tettéért súlyos büntetést kapott volna (H. Szabó 1975, 7). Ezek után azonban a tanulást nem akarta folytatni, mivel a tanítási nyelv német lett, s az elkeseredett fiú nem akart többé az iskolapadba ülni. Apja, hogy időt hagyjon neki a lehiggadásra, egy miskolci mesterhez adta lakatosinasnak (Árokszállásy 1955, 71).
