A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja
Borsod vármegye panteonja 347 fokú részletgazdagságot mutatja valamennyi közül. Nem csupán anyagszerűsége miatt vonzó darab, de az ábrázolt természetesnek ható testtartása, kezeinek eleganciája és arcának derűje egyaránt figyelmünkbe ajánlja. Festője kétségkívül jól felkészült mester, s a kvalitás alapján nincs okunk megkérdőjelezni, hogy a portré alkotójában azt az akadémiai végzettségű bécsi művészt tisztelhetjük, akinek keresztnevével hol Carl (Karl), hol Caspar (Kaspar, Gáspár) változatokban találkozunk, s aki Magyarország délnyugati részén oltárképfestői megbízásokat is teljesített (vö. Kat. 1/5).39 Irodalom: Keresztesy 1943,18; Kostyál 2001,261. 1/7. Ismeretlen bécsi mester: Mária Ludovika, I. Ferenc harmadik feleségének képmása olaj, vászon 134x94 cm; jelzés nélkül HÓM KGy Ltsz. 74.110. Mária Terézia Karolina halála után, 1808-ban I. Ferenc egy másik unokanővérét, Mária Ludovika Beatrix mo- denai hercegnőt (1787—1816) vette feleségül. Ebből a házasságból nem születtek gyermekek; Ludovika politikus alkatával és protokolláris képességeivel szerzett magának érdemeket. Az erős akaratú és határozott elképzelésekkel bíró asszony nem csupán feleség volt, de férje tanácsadója is. Franciaellenességével erős befogást gyakorolt a történelmi eseményekre. Portréjának megrendelése mögött magyarországi vonatkozású eredményei állhatnak. 1808. szeptember 7-én koronázták királynévá, s új méltóságában már két nap múlva elérte a magyar rendeknél, hogy pénzügyi és katonai támogatást szavazzanak meg a monarchiának. Meggyőző ereje nem csupán határozott fellépésében rejlett, de abban a nagyvonalúságában is, mellyel koronázási ajándékát az 1808:VII. törvényben felállított magyar tisztképző, a róla elnevezett Ludovika Akadémia céljaira ajánlotta fel. Keresztesy Sándor közlése alapján a Habsburg-portrékat Borsod vármegye a 19. század közepén rendelte meg. Ez ellentmond annak, hogy Mária Terézia Karolina képmása az 1805-ben elhunyt bécsi festő sajátkezű munkája volna. Keresztesy állításának hitelessége — mint korábban jeleztük — éppúgy megkérdőjelezhető, mint a festő személye. Nem zárható ki ugyanis, hogy valójában két Bachmayr működött ez idő tájt (esetleg apa és fia), s a keresztnév-változatok is ennek köszönhetők. Az idősebb Bachmayr halála után utódja továbbműködtethette műhelyét, adatok hiányában azonban pusztán hipotézisről beszélhetünk. A miskolci és a zalaegerszegi Bachmayer-féle portrék szignatúrái mindenesetre két különböző kéztől látszanak származni (Kostyál László szíves közlése). A kérdéskör megnyugtató dsztázására a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem adnak lehetőséget. 1/7. Ismeretlen bécsi mester: Mária Ludovika, I. Ferenc harmadik feleségének képmása olaj, vászon 134x94 cm; jelzés nélkül HÓM KGy Ltsz. 74.110. 1/7. Unknown master from Vienna: Portrait of Maria Ludovika, the third wife of Francis I oil, canvas 134x94 cm: unsigned HOM KGy Ltsz. 74.110. Fentiekkel összefüggésben képünk hangsúlyosan magyaros ruhában ábrázolja. A tárgyi kellékek, kezeiben a levél és a legyező, a női képmásokat hagyományosan élénkítő elemek, mint ahogy a párnára helyezett uralkodói jelvények (a magyar királyi és királynéi korona) ábrázolása is az előírásokat követi. Arcának feltűnő sápadtsága a folyton köhécselő királyné betegségével, a tuberkulózissal magyarázható, amely gyermektelen- ségének és korai halálának is hátterében állt. A festmény — kemény anyagszerűségével, nehézkes formálásmódjával, a háttér unalmas homogenitásával - messze elmarad a Mária Terézia Karolina-portré kvalitásaitól. Részletekig megegyező változatát a zalaeger• e re • szegi muzeum őrzi. Irodalom: Keresztesy 1943, 18; Kostyál 2001, 258, 261. (kát. 7.) 40 40 Ismeretlen festő: Mária I atdovika arcmása (olaj, vászon 130x83 cm) GM Ltsz. K.54.8.
