A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A hollóházi keménycserépgyár második periódusának (1920-1948) edényjegyei

A hollóházi keménycserépgyár második periódusának (1920—1948) edényjegyei

307

55. kép. Váza magyaros festéssel

Fig. 55. Vase with Hungarian style decorpaint

Valódi WoCMAj.

56. kép. HHK 12 kiegészítő jegy Fig. 56. Complementary mark HHK 12

A Szakmáry korszakban az alapjegy mellett pecsételtek annak egy változatával is. Ezt szintén gumibélyegzővel és általában zöld festékkel használtak.

A jegy leírása: körbe foglalva ötágú, SZAKMARY feliratos koronát tartó fekete madár (holló). A kör alsó felén, egy, a kör ívét követő mondatszalagon HOLLÓHÁZA felirat olvasható, csupa nagy, nyomtatott betűvel. A kör fölött szintén csupa nyomtatott nagybetűvel, a kör ívét követő, kissé ritkás TIPUSEDÉNY felirat található.

Egyébjelesek: —

Méret: 33 x 27 mm A? alkalmazás időszaka: 1939—1948 jel: HH 20.

57. kép. HH 20 jegy Fig. 57. Mark HH 20

A jegyet olyan edénykészleteken használták, melyekkel tömegigényeket elégítettek ki. Előfordulhattak háztartásokban éppúgy, mint kifőzdékben, vagy olcsóbb éttermekben. Díszítésük egyszerű, általában különböző vastagságú zöld vonalakból állt. Szinte valamennyi még fellelhető darab máza repedezett, ezért jól láthatók a használatból eredő máz alá folyások, bámulások (levesektől, szaftos ételektől). Némely darab egyenesen elrettentő példája a selejtes technika esztétikai kihatásának.

AZ ÁLLAMOSÍTÁST KÖVETŐ ÉVEK GYÁRTÖRTÉNETE

Az államosítás az egyes iparvállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1948. évi XXV. törvény március 25-i elfogadását követően villámgyorsan realizálódott, március 28-án (húsvét vasárnap) Szakmáry Károly átadta a vállaltvezetői teendőket az üzemi bizottság elnökének, akit azután az Iparügyi Minisztérium hamarosan igazgatónak is kinevezett. Beosztása azonban csak két hétig állt fenn, mikor is a budapesti Pintér Ferencet nevezték ki új igazgatónak. Szakmáry Károlyt alkalmazottként a budapesti iroda vezetésével bízták meg. Hamarosan azonban revizori nyomozás indult a „Hároméves Terv jogszabályaiba ütköző cselekmény” gyanújával, melynek következményeként 1948. október 26-án vagyona egyidejű zárolása mellett büntetőfeljelentést tettek Szakmáry ellen. A gyárát és vagyonát elvesztő Szakmáry nem várta meg a procedúra lefolytatását és jól sejthető végeredményét, hanem elhagyta az országot. Brazíliába emigrált, soha többé nem tért vissza hazájába, ott is halt meg 88 éves korában, 1989-ben. Ma szobor őrzi emlékét a gyár melletti kertben. Szakmáry Károly, a hollóházi gyár - id. Istványi Ferenc mellett - legnagyobb formátumú alakítója és fejlesztője volt, aki emberséges és tisztességes alapállása miatt kivívta a gyár munkásainak és alkalmazottainak nagyrabecsülését is. Az ország új urait ez persze nem hatotta meg. Megvádolását követően azonnali hatállyal fölmondták öccsének, Szakmáry Lóránd kereskedelmi igazgatónak, majd egy év múlva Deli Gyulának is.

1948—49-ben rohamosan csökkent a termelés, és a munkáslétszám, nőtt a bizonytalanság. A gyár meglehetősen koncepciótlanul, a régi sémák felhasználásával, gyenge minőségben ugyan tovább termelt, de rövid időn belül, a központi akaratnak megfelelően, át kellett állnia a félporcelán gyártására. Ezzel a kőedény előállítás Hollóházán 1950-ben végérvényesen megszűnt.