A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Gyulai Éva: Abaúj és Borsod vármegye koronaőrző bandériuma, 1790

282

Gyulai Eva

annyit készíteni, amennyi akkor kívántaték, feledém megpróbálni, kijár-e vagy nem.

Day ka ekkor a pesti szemináriumban neveltetett. Eát- ni akartam a kedvelt barátot. Vezetőm egy tágas szobába vive, hol a nevendékek csoportra osztva mulatozfi- nak. Ráismertem volna én Day kára, megnevező nélkül is. Amor álla itt talárisba öltözve, az anyaszentegyház fiai között. [...] A jelenvalók széljel foszlának csoportjaikból, r tömött koszorút fontak a vendég köríti. Baráti leve a beszéd tárgya, minthogy egy városban lakúm vele, s újabb és régibb költőink r vers élőink A

At emlékezésből kitűnik, hogy Kazinczy, aki alig tudta hüvelyéből kardját kivonni, pesti tartózkodását felhasználta, hogy költő- és tudóstársaival találkozhasson.

Kazinczy mint a bandérium tagja, s mint a korabeli művelt közvélemény által már jól ismert irodalom- szervező, tudós, maga is „látványosságnak” számított Budán és Pesten, ezt igazolja Rosenbacher Ferenc piarista egyetemista versecskéje, amelyet a bandériumról szóló költeménybe illesztett, de a verssorokat kurzívval szedette ki Trattner Mátyás nyomdájában, ezzel is hangsúlyozva kis költeménye entitását, illetve Kazinczy, a kassai tudós és irodalmár ismertségét:

Kazjntzy Ferencünk nagy tudománnyával,

Nyargall mind az égi szent tűz nagyogványaval Vidám és víg tűzelméje, mind a fényes nyári nap,

Ártatlanság gyöngy személye, tiszta, mind kristáli csap. Musák melly nagy tisztelője, tudja magyar, szász és Pap, Melly hív erkölcs szeretője, ezen senki ki nem kap. Fáratthatlan tudománnyá, szól helyettem Kassa! vár, Mutatja kilenc példánya, mit tett gyönge kora már. Magyar Egek álkotóji! Tartsátok meg e nagy Észt,

Ettől Iffjak! s oktatóji példát vehett, és résztKazinczy ekkor alig múlt harminc éves, s nagy cso- dálója, Rosenbacher szerint már 9 műve megjelent (a Hamlet-fordítása éppen 1790-ben, a koronaőrzés alatt már árulták is a pesti könyvesboltok). Kérdés, hogy a bandériumokról megjelent verses füzetek szerzője, Rosenbacher Ferenc találkozott-e Pesten vagy Budán Kazinczyval a koronaőrzés idején. Nem zárhatjuk ki, hogy létrejött a találkozás, hiszen, mint láttuk, Kazinczy a pesti szellemi elit képviselőit, illetve szalonokat, bálokat is felkeresette, járt a pesti egyetemen, vagyis Abaúj vármegye tisztviselőjeként és banderis- 44 *

11. kép. Joseph Kreutzinger után Donát János(?): Kazinczy Ferenc, 1812(?) Olaj, vászon. FIM (Fotó: Dorotheum ’)

Fig. 11. János (?) Donát after Joseph Kreutzinger: Ferenc Kazinczy, 1812(?) Oil, canvas. PIM (Photo: Dorotheum©)

tájaként is kihasználta az időt és a lehetőséget, hogy a tudományos és irodalmi közéletben forgolódjon.

Rosenbacher köszöntő versgyűjteményének a végén a műfaj követelmény'einek megfelelő túlzásokkal kér áldást Abaúj és Borsod nemes vitézségére, nemcsak a saját, hanem a kettős város, Pest és Buda nevében is:

Tartsátok, oh Egek! e szép uraságot.

Nemes Abaujvár r Borsodi nagyságot:

Adjatok nékiek olly állandóságot.

Melly megtartsa bennek, törvént, szabadságot, Gyönyörű vitézségj Fáma templomában

Maradjon fen híred örökké hazánkban,

Vezessen a Virtus felengő szárnyain,

Híres vármegyéddel népek határain;

Éljen vitéz neved cédrus oszlopokon,

Építhet vármegyéd illy nagy alapokon.

Illy Nestor időket gyöngyös follyásival,

így szól Buda, Pestfjei, s minden lakosival.

44 Kazinczy Ferenc: Pályám emléhi’yete. Második könyv. Negyedik

szak 1784-1794.-1790.