A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Gyulai Éva: Abaúj és Borsod vármegye koronaőrző bandériuma, 1790

280 Gyulai Éva éjjel, amikor a borsodi Lőcsey Károly és az abaúji Vajda István látták el a szolgálatot, két polgári ruhás ittas alak jutott be a kápolnába, akiket a gárdisták se­gítségével elfogtak ugyan, másnap azonban kiderült, hogy maga a sekrestyés és egy barátja „hatolt be” a helyszínre, el is engedték őket.36 A 10 napig tartó ünnepélyes processzus talán leg­érdekesebb momentuma a kis Vay József szolgálata volt. Apja, Vay József (1750-1821) Szabolcs várme­gye alispánja volt 1786—1789 között, majd 1789-ben a Helytartótanács tanácsosává nevezte ki a király. Vay korának egyik legelismertebb megyei és országos po­litikusa volt, annak ellenére, hogy nem volt főrangú. Kazinczy Ferenc a Pályám emlékezetében több helyen is elismerően ír róla.37 Kazinczy Vay József arcképét is bevette portrégyűjteményébe, s az arckép alá Liviustól kölcsönözte az idézetet: „Vir, cui ad summám aucto- ritatem nihil praeter sanam civium mentem defuit” (Férfi, akinek a legnagyobb befolyáshoz semmi sem hiányzott a polgárok józan eszén kívül)” (Miskolczi 2009, 41-42). 1790 májusában Vay tanácsos minden bizonnyal nem volt Budán — de az 1790. júniusban megnyíló or­szággyűlésen már részt vesz, sőt, főként vallásügyek­ben, a köznemesség egyik vezére lesz — ezért kisfiát, pecsétek sértetlenül állottak a Bécsből való lehozatal óta. A szobába csak a két őr által elrekeszfett ajtón át lehetett jutni, még a^ ablakokat is vasrosté- ljok védték. Márki 1881. 340. 36 Május 24-én [...] éjfele után végre történt valami, amit a két őr, Lőcsey Károly és Vajda István érdemesnek tartott tisztjének bemondani, üy. István kápolnájába ugyanis, melynek énekkara fólött volt elhelyezve a korona, két német öltözetű ember ment be. A két hadnagy vezérlete alatt azonnal négy nemes ment elfogatásukra s a csavargókat annyival inkább bekísérték a grá­nátosokhoz mert az egyik gorombáskodott is az urakkal. A foglyok reggelre kialudták mámorukat s akkor azután kitűnt, hogy egyikük a kápolnának sekrestyése, a másik pedig egy barátja, visszanyerte szabadságát. M\rki 1881. 340. 17 Vay József ■ ■ ■ még nem visele hivatalt. Mohács hozpdék elő, s valamely környűlállás iránt kérdés támada. Vay sokáig hallgata itt is, de midőn kénytelen vala szplani, mert mindenek elakadtak, oly elkészüléssel beszflé a történetet, mintha azf tegnap olvasta volna; nemcsak azt adván elő, kinek mely része volt a vétekben, hanem a nevezetesebb emberek karakterét is, és a vétek okait. Nem oly dolog, honnan Vaynak nagyságát mérni kell; mert mit tudunk tehát hazánk történeteiből, ha a II. Lajos epocháját nem tudjuk, azt a nekünk oly gyászost; de Vay nemcsak ezt tudta, Á miként történheték, hogy ezt itten csak ő? hogy oly jó fejek közt, mint akik itt együtt ebédlénk, csak ő? A tiszai két kerületben nem vala megye, mely annyi jó fejet bírt egyszerre. Egyike vala ezeknek Ragályi József, nemsokára ezután viceispán itt; Fáy Barnabás, akkor főnótárius, később ungvári főispán, Szathmári Király József, tovább szabolcsi viceispán, Melczer László, később septemvir, Radvánszky Ferenc, egykor katona, később Szent István kis-kerestfese, és Ováry László, mindhalálig semmi, de aki a megnevezfekkel széles tudo­mányai s szeplőtlen lelke által egy fényben ragyogott. [.,.] S e választottak csoportjában Vay vala legelső. Világot teremtenek Miskolcon, mely az egész tájra, mely az egész honra kilövellé súgárit. Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Második könyv 1784—1794. Első szak 1. 1784. feltehetően a bandérium vitte magával a Miskolc mel­letti felsőzsolcai udvarházukból a koronaőrzésre, hogy a neves család legifjabb tagja is részese legyen a ma­gyar nemesség meghatározó eseményének, s az egész életére szóló élmény majd későbbi politikai pályáján is elkísérje. A Borsod vármegyei hivatalos lista nem tartalmazta a nevét, egyébként a Vay családból sen­kiét sem, de Decsy Sámuel megemlékezik róla, hogy a borsodiakkal egy kisfiú is részese volt az őrségnek {Vay József nagy születésű és reménységű úrfiacska) (Decsy 1792, 375). Vay Józsika koronaőrzését a koronaőrző naplóba is bejegyezték.38 Decsy feltehetően most is Rosenbacher versét vette alapul, aki így emlékezett meg a kis Vay József kalandjáról a Szent Koronával; a verssorok az alkalmi költemény legmeghatóbb és leg- költőibb sorai: Vitézkedő gyöngyös harmat Vay József iffjacska, Nagy szüléktől szállott magzat, korona-őrállócska, A.rtatlanság indulatja, mind a rósák pataka, Orcácskáján már mutatja magát Musák ajaka, Flóra gyöngy Zefirusokkal, nézd hogy repdes mellet[t]e, Kik gyöngy virág illatokkal havaznak körülötte. Buzog henne, bár még gyenge, a magyar hív s nemes vér, Boldog szülék, ha illy zsenge tudja, kincsünk mennyit ér! Vay József hasonló nevű fiáról, aki kisgyermekként maga is őrt állt a Szent Korona mellett, keveset tu­dunk. Az apját nagy becsben tartó Kazinczy véle­ménye szerint a szép reményű nemes ifjú idegenben „hajhászta” a dicsőséget, amelyet sokkal inkább meg­találhatott volna kiváló apja mellett. ’9 IfJ. Vay József külföldön tanult, ahol tehetségét többen is elismerték, de igen fiatalon meghalt, így nem válthatta valóra saját és családja elvárásait.40 38 A veszély elmúltán érzett örömükben engedték talán meg a hét éves ifjabb Vay Józsefnek, hogy két felnőtt őr mellé ő is oda állhasson (május 25-én j kivont karddal. Márki 1881. 340. 39 Megérdemlőié Vay József, hogy lássa et natos natorum, et qui nascentur ab illis. A végsőt alig fogja érni; de fiának fiát vagy leányát hűtheti még terepély árnyékéval. Elillantott alól idősb nagy reménységű fia, és hazán kívül hajházj’án a ragyogó fényt, melyet nemzője körül találhatott volna, oda veszett tenyészetlen- és szerencsétlenül, szülei mély szpmorítása között félbenszpkasztván a haza reménységét. Ez a Vay nemzetség mindenkor a hazának élt, és azt kell neki óhajtani, amit én egykor egy szép de meddő és merő virtusból maradékok nem igen törekedő asszonynak kívántam: Halja­nak meg mások, de te szaporodjál. Kazinczy Ferenc levele Dessewffy Józsefhez, Alsó-Olysó, 1810. dec. 1. Kazinczy G. (szerk.) 1860. 1. LI. sz. 40 A septemvir Vay József idősb fia, József, hét esztendőt tölte Göttingában, Angliában, Franciaországban, s egy gyilkos inhideg eloltá, Párizsban, a hon nagy reményeit. Banks a fiatalembert nem tartá érdemtelennek szoros barát­

Next

/
Oldalképek
Tartalom