A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)
Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata (1724—1730) 263 — Bendő István 1, István 2, István 3, György, Péter és János, II. Ferdinánd királytól Bécsben, 1629. március 18- án kaptak nemeslevelet, amelyet Zemplén vármegyében, Zemplén mezővárosban 1629. augusztus 13-án hirdettek ki. Ezt Bendő György és felesége Zsófia, továbbá fia Gergely, testvérei, István, Imre, János és Miklós részére adományozták. A tanúsító férfiak a leszármazást igazolták. Nevűket és a nemesi jogaikat megtartották.75 — Berczely Márton igazolása. III. Ferdinánd király a Berczeli famíliának tett adományával kapcsolatban kérdés merült fel, hogy az igazoló neve Szabó? Az ő ősapja volt-e a nevezett Szőcs? Most a közhitelű Janka Péter elismervé- nyeivel bizonyít. A Szabó nevet a szabó mesterségtől vette, mégis az ő és az ősapja leszármazását a Berczeli családból tanúsítja. Nógrád vármegyében Bérezel faluban az ő atyja- fiai jelenleg is birtokolnak. Nemessége elismertetett.76 — Csík másként Németi Benedek és fiai, Sámuel, István, Márton és András, valamint egy másik Gergely — e vármegye szolgabírája — és fiai, Pál, Miidós és György igazoltak. II. Mátyás király 1609-ben, Csík Benedeknek és fiainak, Istvánnak és Miklósnak, unokáinak, Gergelynek és Pálnak kiadott, 1610-ben publikált armálisát mutatták be. A bizonyságlevelet erről 1701-ben hirdették ki. Nemességüket bizonyították.7" — Czene István és fia János bemutatta Borsod vármegye tanúkihallgató levelét, melyben 5 tanú az armálisukról elmondta, hogy egy templomi asztalban volt elhelyezve, de egy alkalommal az ott lévő Viarde ezred erőszakosan az egyházra tört és a nemeslevél elveszett. Számot adtak, elfogadták. — Cziczó István és Mihály bemutatták armális levelüket, mely a szüleik részére lett kiadva igaz és kétségtelen módon. Az igazolok hiteles tanúvallomásokkal bizonyították leszármazásukat. Elfogadtatott a jegyző úr előtt. — Delei Péter, János és István bemutatták II. Ferdinánd király Bécsben, 1625. február 25-én kiadott, Borsod vármegyében, Edelény faluban, 1625. július 19-én kihirdetett, Delei Jánosnak és vele együtt testvéreinek, Istvánnak, Péternek és Györgynek, nemkülönben Tőrök Andrásnak, Istvánnak, Gj'örgynek és ugyancsak Istvánnak adományozott armálisát. Ezzel a kihirdetéssel az igazolóknak elfogadtatott a leszármazása és nemességüket is hiánytalanul elfogadták.78 75 A szakirodalom nem ismeri. 76 Nagy Iván szerint a család a XV, századtól bírta Kis-, és Nagy- bercel birtokokat Nógrád vármegyében. NAGY 1858. II. 13. Borovszky szerint Csík Benedek neje Gire Katalin, lánya Katalin is szerepelt a kihirdetésben. A kiadás dátuma Borovszky után 1609. november 30. Borovszky 1909. 205. Borsod vármegye nemesi közgyűlésének XIV. számú jegyzőkönyvének 133—135. oldalain hasonlóképpen található. A bizonyságlevél 1701. március 2-án Szendrő mezővárosban, az eredeti kihirdetés pedig Borsod vármegyében 1610. május 20-án kelt. 78 Borovszky a Delei nevet „Dolny”-nak írta, és szerinte a Török nevűek unokatestvérei a fő adományosnak. Borovszky 1909. 210. — Deme Ferenc, Márton a fiával Mártonnal, az egész Zádorfalva falu adományozottjai, de ezenkívül armálisuk is van. Semmi kétség nem fér nemességükhöz. — Deme János és testvére Ferenc, és Jánosnak a fia, Márton, valamint Kusuth András, István, Ferenc és egy másik Ferenc bemutattak egy eredeti tanúvallomást, miszerint mindnyájan a régi Deme és Kusuth családokból származnak, melyek királyi adománnyal és nemességgel rendelkeztek. — Demeter Balázs, Márton, András, István, János, másik István és Miklós, bemutatták II. Ferdinánd király Bécsben, 1628. december 3-án kiadott és Nógrád vármegyében 1629. május 8-án,79 valamint Gömör vármegyében 1636. január 7-én is kihirdetett, Demeter Istvánnak és vele együtt testvéreinek, Balázsnak, Miklósnak, Mártonnak és feleségének Csuttna Honának, fiának, Jánosnak, nemkülönben unokáinak, Jánosnak és Andrásnak és nővérének Demeter Erzsébetnek adományozott armálisát. András és Miklós elégségesen igazolták az ősapjuktól való leszármazást. — Egyed Péter igazolt. I. Lipót király Bécsben 1661. június 7-én, Egyed Péter számára, és általa feleségének Sípos Erzsébetnek, és fiainak, Istvánnak és Györgynek, továbbá testvéreinek,Jánosnak, Gergelynek, Mártonnak, Jakabnak és Mihálynak adományozott armálist. Kihirdették 1662. április 18-án Abaújvár falu80 pecsételő székén. Bizonyságlevelekkel és vizsgálatokkal mutatta ki genealógiáját.81 — Ferenczffy András leszármazását armáüsával igazolta.82 — Kalas Márton és fia Sámuel a Gömör vármegyétől kapott hiteles bizonyságlevéllel igazolt, amelyet az előbb mondott Kalas Sámuelnek adtak ki. Mivel hogy Kalas Márton vitézi és nemesi előjogoknak örvendett, birtokosságát elismerték, születési és régi jogon megyei nemes. — Kókai másként Kun Péter, István, Miklós, Ferenc bemutatták Bay István úrnak és ghegenyi Nyakas György alispánnak és négy esküdtnek a bizonyságlevelét, amely szerint III. Ferdinánd király 1642-ben, Kun Balázs és fiai, István, Mihály, Miidós, György, András és Gergely részére adott ki armálist, amelyet 1647-ben Szabolcs vármegyében hirdettek ki. Egy másik bevallásban a Gömör vármegyei szolgabíró és esküdtek ezt a leszármazást bizonyították. Továbbá bemutatták manumissziós levelüket, melyet csato- hazai More István földesúrtól kaptak 1647-ben. Bizonyított a nemességük.83 A jegyzőkönyvi bejegyzés megegyezik a fenti nemességvizsgálati feljegyzéssel. MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. IV. 679. 9 Forgon szerint a nógrádi kihirdetés 1629. április 30-án történt. Forgón 1909.1. 197. 80 Elírás lehet a vármegye helyett. 81 Czobor 1913.29. 82 Az armálist az igazoló kapta nejével Neszindelka Anna-Máriá- val 1716. augusztus 19-én. Lásd Orosz 1906. 84. Az armális feltehetően Borsod vármegyében nem volt kihirdetve. 83 Kempelen szerint az armális pontosan 1642. január 10-én kelt, kihirdették 1647. augusztus 27-én. A fő címerszerző első fia Ferenc, aki a fenti vizsgálatban nem szerepel. Kkmpelen 1913. VI. 296. Kun (kokai).