A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)
262 Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely Bécsben, 1651. január 11-én adta ki Szabó Mihálynak, általa fiainak, Istvánnak és Jánosnak, nemkülönben vér szerint való testvérének Szabó Andrásnak, valamint Szarka másként Péter Istvánnak és fiának, Mihálynak, illetve a harmadik Mihálynak aki a testvére. Elfogadták.63 — Szeleczki István néhány tanúvallomással igazolt, melyek Torna vármegye szedriája előtti hiteles vizsgálat alapján keltek, Torna várában 1726. december 19-én. Eszerint armálisa a Thökölyánus időkben elveszett. Nyomár — Kovács Péter és Márton, Gömör vármegye, Rozsnyó- bánya mezővárosában, 1722. április 29-én kelt hiteles bizonyságlevélét mutatta be. Több igaz és közhitelű személy bizonyította, hogy nemesi családból valók, és kiváltságaik vannak. — Vég másként Görgei István II. Ferdinánd király 1627- ben65 66 Vég, másként Görgei Miklós és testvérei, János és István részére kiadott armálissal igazoltak, amelyet Abaújvár vármegye hirdetett ki 1628-ban.6 Szikszó mezővárosból a vármegyéhez [Borsodhoz] átküldött nyilatkozattal bizonyí- tott, leszármazását pedig kétségtelen tanúvallomásokkal vezette le. Rakacaszend — Lattan István nemzetségével együtt birtokos nemes, kiknek adományai továbbra is megmaradtak ebben a faluban. Nemességüket elismerték. Szalonna — Kéry Márton és Mihály az I. Lipót király által 1668. június 30-án Bécsben kiadott és Borsod vármegyében, Szendrő mezővárosában 1668. december 12-én kihirdetett armáüsával produkáltak. A címerszerzők: Sebő Gergely és vele együtt fiai, Sebő István, Benedek, és testvére Sebő Gergely, valamint felesége Bedecz Ilona, nemkülönben Kéry Márton és fiai, Kéry János, Márton, és István. Semmi kétség, visszaadták a dokumentumokat.68 — Kozma János és fiai, János és József, valamint másik János bemutatták II. Ferdinánd király 1627. április 25-én Bécsben kiadott, és Torna vármegyében 1628. február 9-én publikált armálisát. Címerszerzők: Kozma Péter és felesége Huszár Katalin, valamint testvérei Kozma Mihály és 65 Nincs nyoma a jegyzőkönyvekben, viszont az armális másolata megtalálható a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. A másolatban nem található az „alias Péter” vezetéknév. Jelzete: MNL. BAZ. MLt. XV-78. 144. 66 Csorna szerint 1627. június 1-jén kelt az armális, amelyben szerepel a fő címerszerző felesége Kata is. Csoma 1897. 639.; Kempe- len 1932. XI. 66. Végh (másként Görgei). 67 Csoma szerint 1627. június 1-jén kaptak armálist a fentiek és Miklós felesége Kata. Kihirdették Göncön. Csoma 1897. 639. 68 Borovszky nem ismeri az armálist és a jegyzőkönyvekben sem szerepel. Lásd Kempelen 1913. V. 457. Miklós. János jó családból származik, a dokumentumokat visszaadták.69 * 2 — Márton Mihály, István és András bemutatták Torna vármegye 1728. február 19-én kelt bizonyságlevelét, miszerint armálisukat II. Ferdinánd király 1633. december 3-án Bécsben adta ki, és Torna vármegye publikálta 1636. április 9-én. A címerszerzők: nemes Márton István és felesége Sára, fiai, István, János, Lukács és András, lányai, Anna, Dorottya, nemkülönben testvére György és ennek fia András. A bizonyságlevél alapján igaz és kétségtelen nemesek. 0 — Ratkó Márton a III. Károly királytól 1716. április 16-án Bécsben kapott armálisával igazolt, amelyet Gömör vármegyében 1716. szeptember 2-án hirdettek ki. A nemességszerző jószágos nemes volt. Adományosok: Ratkó Márton és felesége Thamassy Judit, fiuk Sándor, lányaik Klára és Judit. Az igazolás során semmi kétség.71 — Vég István fiai, István és János bemutatták I. Lipót király 1663. január 23-án Bécsben kiadott és Borsod vármegyében, Szendrő mezővárosában 1663. május 9-én kihirdetett armálisát. A címerszerzők: Vég Mihály és Tamás, nemkülönben Csongrádi Ferenc, vele együtt felesége Olasz Anna és lánya Klára. Az igazoló címerszerző ősétől származik, semmi kétség.72 Szendrő — Iratos másként Szintai István bemutatta III. Ferdinánd király armálisát, amelyet 1629-ben Kis Zsigmond és Márton kapott. Publikálta Borsod vármegye ugyanebben az évben. Elfogadták.73 Vámos — Bakó Bálint, Mihály, Pál, Mihály, Ferenc és ennek fiai, Zsigmond és egy másik Pál, István és András, valamint Sámuel fia, ugyancsak Mihály és István egy másik Mihálynak a fia. Gömör vármegye 1651-ben kiadott bizonyságlevelével igazoltak. A címeres levelet II. Mátyás király adta ki nemes Bakó Istvánnak és rajta keresztül Gergelynek, Pálnak és Mihálynak, valamint ennek fiainak, Albertnak, Jánosnak, Istvánnak és Ferencnek, valamint örököseiknek. A család folyamatosan birtokában van a nemesi szabadságoknak és előjogoknak, ezért elismertettek.74 — Barta János annak előtte már bemutatta a bizottságnak armálisát, és kifejtette nemességét, amelyet elismertek és elfogadtak. Azonban váratlanul magvaszakadt a családnak, és az armálist el fogják venni. 69 Czobor 1910. 216. 7,1 Czobor 1910. 217. 71 Forgon közli a család címerét, de csak a fő címerszerzőről és a címerszerzés évéről ír. Forgon 1909. II. 218. 2 Borovszky nem ismeri az armálist és a jegyzőkönyvekben sem szerepel. Kempelen szerint a család egy része Tiszafüreden élt 1724-ben. Orosz 1906. 309. Végh címszó alatt! '3 4 A publikálásnak nincs nyoma. 4 Nem sikerült azonosítani a családot.
