A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)

258

Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely

esetében pedig meg kell vizsgálni a leszármazást a nemességszerzőktől.19

Borsod

— Adam István bemutatta II. Ferdinánd király 1635-ben Ádám István és fiai, István és György részére kiadott armá- lisát, amelyet Torna vármegyében publikáltak ugyanebben az évben. Tanúvallomásokkal elégségesen kimutatta leszármazását a címerszerző Györgytől.20

— Ando Mihály és testvérei Andó Gergely és Péter valamint Andó István kaptak nemeslevelet. Nevükkel és kiváltságaikkal élnek is, jó családból valók, nemességüket elfogadták.21

— Ando István, Sámuel, Ferenc, István, Péter, Mihály, Gergely, és ugyancsak Mihály, bemutatták a III. Ferdinánd király által Bécsben, 1654. szeptember 3-án adományozott és Borsod vármegyében, Miskolc mezővárosban 1655. május 4-én kihirdetett armálist. Ezt Ando Mihály és testvérei Andó Gergely és Péter, valamint Andó István kapták. Nevükkel és kiváltságaikkal élnek is, jó családból valók. Nemességüket elfogadták.22 23

— Borbély István igazolása. Nemeslevelét I. Lipót király 1665. február 12-én Bécsben adta ki, amely Borsod vármegyében, Szendrő végvárában, 1665. november 7-én került kihirdetésre. Ezt Búzás Mihály, rajta keresztül Nagy András a fiával, Mihállyal, nemkülönben Borbély Pál a fiával, Istvánnal és Pap András nyerte. Leszármazását elégségesen bizonyította, a J ászói Konvent okmányait felhasználva, ezen kívül a sajátjában lakik.22

— Chodo Zsigmond és Mátyás igazolása. A II. Mátyás király által Bécsben 1609. augusztus 24-én kiadott, és először Torna vármegyében 1610. január 13-án, majd Zemplén vármegyében 1610. július 30-án kihirdetett armális, melyet Chodo Gergelynek és vér szerint való testvéreinek, Chodo Andrásnak — áld tokaji — és Chodo Jánosnak — aki nádasdi — adtak ki. Az igazolok mind az eredeti Chodo családból származnak, mindez abból is nyilvánvaló, hogy jelenleg a Királyi Táblán pereskedők országos nemesek. Semmi kétség.24

— Estván György és fiai, János, György és András bemutatták II. Ferdinánd király Bécsben, 1634. január 12-én kiadott, és Abaújvár vármegyében, Gönc mezővárosban 1636. április 7-én publikált armálisukat, amelyet Estván

19 Lásd a Soos családot is!

20 A Történelmi Közlemények szerint az armális adományozásának pontos időpontja 1635. május 16., helye Bécs. A címerszerző felesége Cella Anna, akinek két fia mellett Zsófia lánya és a fő adományozott testvére, György is a címerszerzők között volt. Kihirdették 1635. június 13-án. Czobor 1910. 66.

21 Borovszky és a szakirodalom sem ismeri az armálist, és a jegyzőkönyvekben sem található.

22 Borovszky és a szakirodalom sem ismeri az armálist, és a jegyzőkönyvekben sem található.

23 Borovszky és az eredeti jegyzőkönyv sem említi Nagy András vezetéknevét! Borovszky 1909. 235; MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. VIII. 124.

24 A családot Nagy Iván említi. NAGY 1858. III. 171.

János és felesége Kelemen Katalin, fiaik István, János és Demeter, valamint lányaik Anna és Erzsébet kaptak. Az igazolok számos perben és befejezett bírósági eljárásban előfordultak, vásárlásról és bevallásról szóló okmányokkal nemességüket kétségtelenül bizonyították.25

— Juhász Péter, valamint Sámuel, István, János, Mihály és Pál igazoltak. Egy 1667. június 11-én megtartott nemesi közgyűlésen kelt hiteles bizonyságlevelet mutattak fel ar- málisuk kihirdetéséről, melyet III. Ferdinánd császár és király, Pozsony várában 1655. március 12-én adott ki, és Borsod vármegyében, Miskolc mezővárosban július 8-án publikáltak. Az adományosok: Szőcs György és általa felesége Borbála, fiai Gergely, István és Mihály, valamint lányai Anna és Katalin, nemkülönben vér szerint való testvére Szőcs András, és felesége Dorottya, továbbá fiaik András és Márton, illetve a rokonság juhász Pál, felesége Fodor Ilona, fiaik Péter, István és Mihály. Jó családból valók és bizonyításuk kapcsán semmi kétség nem merült fel, a sajátjukban laknak.26

— Karácsondi János, Ferenc, Pál egy 1373-ból való határjáró oklevelet mutattak be Karácsond faluról, igazolva, hogy ez az ő birtokuk. A fenti személyek jelenleg is bírják a falut. Jó és régi családból származnak, igaz és kétségtelen nemesek.27

— Kovács Márton és István, III. Károly királytól Bécsben 1722. október 9-én kaptak armálist, amelyet Borsod vármegyében 1723. január 5-én publikáltak. Az igazolok másodsorban bemutattak egy I. Ferdinánd király által 1652-ben kiadott privilégiumot, amit ellentmondás nélkül kihirdettek, de most tekintetes szatmáry Király Ádám a teljes Király család nevében a kihirdetésnek ellentmondott.28

— Kovács másként Orny András, I. Lipót király 1659- ben Orny Jánosnak és fiainak Andrásnak, Pálnak, Jánosnak és Istvánnak, valamint testvéreinek, Andrásnak, Lőrincnek, Bertalannak és Jánosnak adományozott armálisával igazolt. Tanúvallomásokat mutattak be, de ezekből a Kovács név hiányzik, mert az ősök neve más volt. Elfogadták.29

— Nagy György és Ferenc Borsod-, és Abaújvár vármegyékben adományos nemesek, birtokosok és nemesi kúriákkal rendelkeznek. A kétségtelen nemesek katalógusába felvették őket.

— Paloczy Ferenc, János és Pál, másik János és Sámuel bemutatták III. Ferdinánd király Prága várában, 1638. szeptember 3-án kelt és Borsod vármegyében Szendrő

25 Csorna csak az armális kiadásának pontos dátumát, de csak a kihirdetés évét közli. Csoma 1909. 658.

26 Hasonlóképpen az eredeti jegyzőkönyvben és Borovszkynál. Borovszky 1909. 227-228.; MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. X. 93.

2 Feltehetően azonos a Karácsondy (karácsondi) családdal. Kempelen 1913. V. 857.

28 A szakirodalom nem ismeri. A kihirdetést a MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. XlX/b. 707. oldalára jegyezték be, keresztnév nélkül.

29 Borovszky még felsorolja az adományozottak között Dienes Mártont és fiát, Andrást. Borovszky 1909. 231. A kihirdetés Szendrő végvárában történt 1668. június 13-án. MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. VIII. 290.

1