A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Bacskai István: Tézisek, kérdések, gyakorlati tapasztalatok. Műszeres leletfelderítés a Bükkábrány-lignitbánya kitermeléséhez kapcsolódó régészeti feltáráson
232 Bácskái István 3. kép. Humuszolás szkréper ládával — összetömörödött talajréteg felszaggatása Fig. 3. Stripping the topsoil with a scaper hopper — breaking up compacted soil layers 4. kép. Réteges humuszolás — a humuszréteg 30 cm vastag rétegekben történő eltávolítása Fig 4. Removing the topsoil in 30 cm thick layers adott esetben az objektumból is kiszakíthat nagyobb darabokat. Ha a munkában jártas, türelmes gépkezelőnk van, és elég az idő a földeltávolításra, akkor használhatjuk ki a szkréperezés előnyeit. A szkréper egyik legnagyobb előnye a talaj viszonylag vékony rétegekben történő eltávolításában rejlik. Ezzel a módszerrel akár az egykori járószintek megfigyelésére is nyílhat lehetőség, valamint a gazdaságosságon túl egy régészeti munkafázis, a műszeres leletfelderítés élvezi az előnyét. A kézi fémkereső technikai paramétereit alapul véve11 mintegy 25—30 centiméteres rétegekben kellene eltávolítani a humuszt (4. kép). Ne tévesszük össze 11 0—30 centiméteres kutatási mélység. azonban a talajvédelmi törvényben előírt, magas szerves anyag tartalommal bíró, úgynevezett gyökérzóna eltávolítását a réteges humuszolással! Ebben az esetben általában mintegy 30 centiméteres réteget távolítunk el. Ez máris nagy segítség a kutatásunk során, hiszen ebben a rétegben az előforduló régészeti leletek mellett jelentős számban találhatóak a nem kívánatos recens, szemét jellegű hulladékok is. Miután ettől — a már leleteket is tartalmazó — rétegtől megszabadultunk, hozzákezdhetünk a régészek által előszeretettel szubhumusznak — azaz a szántott réteg alatt elhelyezkedő, de szervesanyag tartalma miatt még sötét színű rétegnek — nevezett földtömeg réteges eltávolításához, a már fentebb említett 25—30 centiméteres vastagságokban. Ez a munkánk lényegi kritikus pontja! Ha a
