A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Soós Eszter: Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén

Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén 191 Objektumok 1.1 1.2 1.3 1.4 II. Ossz. A a/b/c B d C a D c A a/b/c B d Ca D c A a/b B d C a/b D c A a B d C d 2 B d 3 B d 4 B d 12 21 3 2 6 4 6 54 156 4 21 2 1 7 5 16 11 319 13 6 2 1 7 4 15 33 15 1 84 19 1 1 10 12 20 1 1 30 2 1 10 1 2 16 40 2 2 44 1 i 2 45 25 2 7 5 21 18 77 4 1 3 18 181 52 1 1 69 1 1 4 6 76 1 1 86 1 1 100 3 3 104 1 1 110 2 2 114 1 1 141 1 1 149 2 2 1 9 12 1 3 9 39 1. kép. Onga-Teknő lapos, a kerámia leletanyag technológiai megoszlása Fig. 1. The technological profile of pottery finds at Onga-Teknő lapos sl2 sl3 sl9 s30 s45 sl49 Össz. Finom Bikónikus tál 13­­­14­27 Bögre 2­­­3­5 Korsó­7­­­3 10 Tárolóedény­­­­1­1 Nem meghatározható 12 9­­13­34 Használati Kis fazék 2­­­4­6 Fazék 250 67 1 13 118 25 474 Tál 9­1­4­14 Folyadéktároló edény 2­10­1­13 Kézzel formált fazék 32­­3 18 9 62 Kézzel formált fedő­1­­1 3 5 Ossz. 322 84 12 16 177 40 651 2. kép. A 10-nél több töredéket tartalmazó objektumok kerámiaanyagának formai megoszlása Fig. 2. Pottery shapes in features that yielded more than 10 fragments agyagból gyorskorongoltak, egyenletesen szürkére égetettek. Egy esetben fordult elő (IV. t. /), hogy az enyhén oxidáltan kiégetett edény vékony, fekete héjat kapott, ami késő császárkori műhelyhagyományokat tükröz, de bikónikus formája nem tér el a lelőhelyen előkerült többi táltól. A tálak kettős kónikus kialakítása már a Kr. u. 3—4. századtól megfigyelhető az északkeleti Barbaricum te­rületén, ezek a típusok azonban egyértelműen megkü­lönböztethetőek a Kr. u. 5. században megjelenő, szűk nyakú formától. A besimított, bikónikus tálak a pilis­marón késő római anyagban is feltűnnek (Ottományi 1996, 97—98). Feltehetőleg délkeleti hatásra alakultak ki, későantik-szarmata és pontusi hagyományok alap­ján, és a Kr. u. 5. század folyamán a Murgai-típusú áruval együtt terjedtek el a Duna-medencében (Tejral 1988, 267). Az Ongán előkerült tálak egységes kialakítású­ak és díszítésűek, testük lapítottabb, szélesebb, mint a dél-alföldi példányoké (Szarvas: Szőke 1980, 249; Örménykút-MRT 8: B. Tóth 2006, Taf. 5). Peremük enyhén kihajló, gyűrűsen megduzzadó, válluk kiemelt. Nyakuk függőleges, besimított vonalakkal, sekély ár- kolással kiemelt válluk cikk-cakk mintával díszített (III. t. 2, I lii. t. 4—5). Az éles hastörés alatt általában vízszintes fényezés figyelhető meg (III. t. 5, 7). A bi­kónikus tálak ilyen díszítésmódja általánosan elterjedt a Kr. u. 6. századi Tisza-vidéken. A széles, besimított tálaknak egy Biharkeresztes- Artánd lelőhelyen előkerült díszedény a legjobb pár­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom