A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Soós Eszter: Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén
Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén 189 Ongán a feltárt felület keskeny volta miatt a nyugati építménynek valószínűleg csak egy része került napvilágra, rekonstrukciója ezért nem lehetséges. A földbe mélyített épületek közelsége és a mellette elhelyezkedő kút alapján feltehetőleg gazdasági funkciót töltött be. A keleti, négyzetes, sűrűn elhelyezkedő oszlophelyekből álló konstrukciónak közvetlen analógiája nem ismert a régióból. Funkciójának meghatározásához a telep állatcsont anyagának részletes vizsgálatára lenne szükség. A Kelet- és Közép-Európában a késő császárkorban megjelenő, jellegzetes cölöpszerkezetek, ún. hosszúházak eltérő szerkezetet mutatnak, és a Kárpátmedencére nem jellemzőek (Kokowski 1998, Abb. 3). Számos lelőhelyen, főként Przeworsk területen előfordultak 6 oszlopos, földbe mélyített épületekkel együtt is (Kokowski 1998, Abb. 14; és Hofmann 1998, Abb. 2, 7, Tab. 1), tehát a két lakóépület-típus egy időben is használatban lehetett. A kis alapterületű, földbe mélyített épületeket a nyugati szakirodalom gyakrabban interpretálja műhelyként (Hofmann 1998, 80—81), a kárpát-medencei kutatók jóval óvatosabbak a telepeken előkerülő cölöplyukak értelmezését illetően és inkább gazdasági tevékenységekhez kapcsolják a felszíni jelenségeket (Kolník 1998, 144). A Kr. u. 6. századból szintén nem kerültek elő eddig az on- gaihoz hasonló szerkezetek a Kárpát-medence keled feléről. Egy kora avar kori, részlegesen feltárt oszlopkonstrukció méretben és szerkezetben mutat hasonlóságot (Hajnal 2009, 95—96, 3. kép, 4. kép 3—4), az építménynek azonban csak kis része dokumentált. A felszíni építmények meglétével a fenti példák alapján a császárkortól számolnunk kell a régióban, típusaik, funkciójuk vizsgálatához azonban egyelőre nem áll rendelkezésre elég adat. Kút A település kútja a lelőhely középső részén került elő (s45 — II. /.). Kör alaprajzú, meredek, egyenes oldalú volt, a feltörő talajvíz miatt szerkezetének alsó részét nem lehetett pontosan dokumentálni. A Sajó és a Hernád völgyében feltárt császárkori telepeken ritkán került elő kút, ennek oka lehetett, hogy a településeket közvetlenül az élővizek mellett létesítették. Az ongai teleprészlet a Bársonyos-patak egykori medrétől mintegy 500 m-re helyezkedett el, ez a távolság indokolhatta külön víznyerő hely kialakítását.4 4 A talajvíz általános mélységi szintje a Sajó-Hemád sík északi részén 4—6 m közé tehető (Dövényi 2010, 216). Árkok. A lelőhelyen három árok részlete volt megfogható (sl—10, 16, 99), az épületekétől eltérő betöltésük és a leletanyag hiánya miatt korszakhoz tartozásuk bizonytalan. Az ÉK—DNy tájolású sl és slO számú jelenség ugyanannak az ároknak két szakasza. Szintén ugyanilyen tájolású volt a sekély, sió számú árokrészlet. Mivel a lelőhely nyugati fele két alacsonyabb domb találkozása, ezért nem kizárható, hogy természetes jelenségekről, az elfolyó csapadékvíz által kialakított lemélyülésekről van szó. Az s99 számú árok ezzel szemben a településen belül helyezkedik el, tájolása is K—Ny-i. Sekély volta miatt valószínűleg a csapadékvíz elvezetésére szolgált. Gödrök A különböző funkciójú gödrök a település leginkább elpusztult jelenségei. A nagyméretű, amorf, egyenetlen aljú gödrök valószínűleg őskoriak voltak. A feltehetően kora népvándorlás koriak a földbe mélyített házak környezetében helyezkedtek el. A legtöbb gödör kisméretű, 60—80 cm átmérőjű, egyenes aljú volt, a császárkorra jellemző méhkasos tárolóverem egyszer sem fordult elő a településen. Leletanyagot minimális arányban tartalmaztak. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Az Onga-Teknő laposon előkerült település egységes szerkezetet mutat, annak ellenére, hogy kis felületen kutatott. A félig földbe mélyített épületek kettesével (sl3+149, sl2+71) helyezkedtek el, ÉNy—DK tengelyben, egymástól 50—60 m-re (II. /.). Az s30 jelenség „párja” a nyomvonalon kívül lehetett. Az épületek közvetlen környezetében 4—6 közepes és nagyobb gödör került elő. A három jelenségcsoport közt helyezkedett el a két cölöpépítmény. A nyugati a kút szomszédsága és az s67 gödörben előkerült kiskérődző koponyája alapján feltételesen az állattartáshoz köthető, karám vagy itatóhely. A négyzetes cölöpépítmény funkciója nem határozható meg pontosabban, szintén kapcsolódhat állattartáshoz, de masszívabb szerkezete és az azonosítható bejárat alapján összetettebb szerepe is lehetett. A Tisza-vidék eddig publikált legnagyobb összefüggő gepida telepén, a Kr. u. 6. század első és harmadik negyede közé keltezhető Tiszafüred-Morotvaparton az ongaihoz hasonló, szórt szerkezetű település került elő. A házak, objektumcsoportok itt is egymástól 60— 80 m-re helyezkedtek el, az egy bokorban előkerült telepjelenségek egymástól 5—15 m-re voltak (Csf.h 1991,195). A házak hasonló elhelyezkedését mutatja a
