A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Tóth Krisztián: Noteworthy Findings of the Roman Age and Early Migration Period from Borsodszirák, Northestern Hungary. First Investigations
Noteworthy Findings of the Roman Age and Early Migration Period from Borsodszirdk 181 RICHTHOFEN, Boiko 1931 A hullámvonaldíszítésű agyagvedrek elterjedése és kormeghatározása. Archaeologiai Értesítő XLV, 257— 265. ROLFE, John C. 1935 Ammianus Marcellinus I. William Heinemann Ltd. London — Harvard University Press. Cambridge- Massachusetts. TEJRAL, Jaroslav 2012 Cultural and ethnic changes? Continuity and discontinuity on the Middle Danube ca A.D. 500. In: Vujadin Ivanisevic — Michael Kazanski (Eds.): The Pontic-Danubian Realm in the Period of the Great Migration. Arheoloski Institute Beograd. Posebna Izdanja, Knjiga 51 - College de France — CNRS Centre de Recherche D’Histoire et Civilisation de Byzance, Monographies 36, Beograd—Paris. VÉGH K., Katalin 1975 Régészeti adatok Észak-Magyarország i. sz. I—IV. századi történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV, 65-129. FIGYELEMFELKELTŐ LELETEK A RÓMAI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORBÓL BORSODSZIRÁKRÓL, ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGRÓL. ELSŐ KUTATÁSOK Kulcsszavak: büszt, római kor, kora népvándorlás kor, terepbejárás, geofizika Borsodszirák-Egres-dűlő lelőhely 1998-ban vált ismerté, amikor a miskolci Herman Ottó Múzeumba került a bronz Bacchus-büszt. A lelet beszolgáltatójával, Szűcs Tamással még ugyanebben az évben Pusztai Tamás, a múzeum régésze végzett terepbejárást, melynek során neolitikus, bronzkori, római és kora népvándorlás kori és 10. századi leleteket gyűjtöttek. Utóbbi korszakhoz tartozik egy ezüst öweret is, mely sajnos már nem található meg a múzeum gyűjteményében. 1999-ben Szűcs Tamás járt leint a lelőhelyen és 19 darab, főként római és kora népvándorlás kori kerámiatöredéket hozott a múzeumba. Azonban vizsgált korszakhoz tartozó leletek közül mindössze a büszt előkerülési helye vált ismertté. 2012-ben Koncz István kollégámmal jártunk a lelőhelyen, melynek során megállapíthattuk, hogy római és kora népvándorlás kori kerámiát a lelőhely középső részétől délkelet felé lehet gyűjteni. Ekkor került elő a vas lemez (3. kép 6). 2013 tavaszán Király Ágnes régésszel és Lakatos Csaba műszeres leletfelderítővel fél napos terepbejárás során sikerült pontosabban lehatárolni az egyes korszakokat. Ekkor pontosítottuk a vizsgált korszakhoz tartozó kerámialeletek elterjedését is (8. kép lila polygon). Ezen kívül a lelőhelyen két neolitikus települést és egy bronzkori települést sikerült lehatárolnunk (2. kép). Annak a területnek a középső részén, ahol bronzkori leletanyag volt megtalálható, 10. századi leleteket is gyűjtöttünk. Mivel értesültünk arról, hogy fémdetektorosok járják a lelőhelyet, két detektort is vittünk magunkkal. A római kori település területén friss beásások nyomait észleltük, azonban egyeden fémet sem találtunk. Feltehetően az elmúlt évek során foszthatták ki a területet. Ezután a 10. századi ezüstveret helyét próbáltuk megkutatni, melynek során római kori fémtárgyakat találtunk (3. kép 2—5, 7), ezekhez azonban a korszakhoz tartozó kerámia nem társult (8. kép piros polygon). E terepbejárás során került elő a település területéről a bemutatott kerámiák egy része (5. kép 2, 4—5; 6. kép 3,7; 8. kép 1), a kerámiaszóródás által jelzett településtől mintegy 250 méterre. A talajmágnesesség mérés során a római és kora népvándorlás kori település területén 0,9 hektárt, míg a római fémtárgyak előkerülési helyén 1,8 hektárt sikerült felmérni. Mindkét területen jól látható anomáliákként jelentkeztek régészeti objektumok (10. kép). A település területén feltételezhetően kerek gödrök és földbemélyített épületekként értelmezhetők az anomáliák. Az objektumok nem túl sűrű jelentkeztek, feltehetően egy korszakkal lehet számolni. A fémtárgyak előkerülési hefyénél számos egymásba érő anomália mellett egy árokrendszert is lehetett azonosítani. Az anomáliák sűrű, egymásba érő térbeli mintázata több korszakban kialakított objektumokkal magyarázható. A terasz nyugati részén szimpla, keleti részét lekerítő dupla árok feltehetően a bronzkor folyamán került kialakításra. Az előkerült tárgyakat két nagy csoportra oszthatjuk: fémekre és kerámiákra. A fémek, a bronz büszt és az átfúrt vas lemez kivételével a lelőhely nyugati részén kerültek elő. A kerámiák — feltételezhetően a 90-es években előkerültek is - ezzel szemben a lelőhely keletebbi részén láttak napvilágot. A bronztárgyak közül a szíjvég (3. kép 7), a római pénzek (3. kép 2-3) a 3. századra, míg a fibula (3. kép 4) a 2. század vége és a 4. század eleje közé keltezhető. A szíjvég egyedi típusnak tűnik, míg a fibula széles területen elterjedt, közkedvelt forma. Mammaea denariusának különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül ritka a Barbaricum területén. Az, hogy a fémtárgyak a feltételezett településtől elkülönülten, illetve felszíni kerámiaanyag nélkül jelentkeztek, megengedne néhány további következtetést is, elegendő adat híján erre azonban egyelőre még nem vállalkoznék. A település területéről előkerült, kétségtelenül római importként értelmezhető büszt tipológiai alapon a 2. századra keltezhető, ez azonban nem zárja ki, hogy később is földbe kerülhetett. Az a tény, hogy egy feltételezett település T
