A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Kalli András: Késő bronzkori sírok Hernádvécsén
122 Kalli András fel (Hüttel 1979, 46, 2. ábra). Poroszlai I. a debreceni Kossuth-laktanya udvarán előkerült edénydepó közlésében a Gáva-kultúra kezdetét a késő Piliny időszakkal párhuzamosítható R Bz D időszak végére tette. Az általa többek között a Piliny kultúrával rokonított leletegyüttesben feltűnő bizonyos vonásokat (kívül fekete, belül vörös szín; árkok bütyök; kannelúra) a Gáva felé kötötte (Poroszlai 1982, 97). N. Boroffka a Gáva kerámiaművességének előzményét többek mellett a Piliny kultúrában is megjelölte (Boroitka 1994, 285). Ch. Pankau a Gáva előfutárai közé sorolta a Piliny kultúrát is (Pankau 2004, 33; 39—42). A Kemenczei által megfogalmazott elmélet a Piliny-kultúrának fontos szerepet tulajdonított, mint a nyugati, dunántúli területekről dél-alföldi közvetítéssel érkező urnamezős kerámiadíszítésbeli elemek közvetítője az észak-, északkelet-magyarországi területek felé, hozzájárulva ebben a régióban a Gáva-kultúra kialakulásához (Kemenczf.i 1975, 45—70; 1984, 86). A szlovák kutatásban máig általánosan elfogadott nézet szerint a Gáva-kultúra kialakulása a Kassai-medencében a Pilinyből történő fokozatos átalakulás keretében következett be (Furmánek—Vladár 2001, 90—91). Alapja ennek S. Demeterová munkássága, aki részletesen foglalkozott a Gáva-kultúra formálódásának kérdésével a mai Kelet-Szlovákia területén. A Gáva-kultúra kialakulását a Kassai-medencében a Pilinyből, a Kelet-Szlovák-Alföld területén pedig a Felsőszőcs kultúrából történő fokozatos átmenet eredményeként határozta meg és a R BzD periódusra helyezte (Demeterová 1984, 11-74; 1986, 97-131; 1987, 305-315). Egy újabban vázolt elmélet a nagy területeken egységes Gáva-kultúra kerámiaművességének gyökereit az Alföldön és a kapcsolódó területeken létező halom- síros csoportok R Bz D periódusban kezdődő egységesülésében találta meg. A proto-Gáva periódusnak nevezett időszakban a fent említett terület kerámiamű - vességében az egységesülés jegyében bizonyos elemek — peremek síkozása, fényezett felület, kannelúra — általánossá és kizárólagossá válnak. Ezek az elemek megjelennek az Igrita-kultúra, a Hajdúbagos-Cehálut csoport, a Läpug I—II. kultúra, a Cruceni-Belegis-kör anyagában, valamint a kései Piliny-kultúra északkelet-magyarországi temetőiben. Az egységesülési folyamat eredményeként a Ha A2 időszakban jött létre a Gáva-kultúra és rokon kultúráinak komplexuma (V. Szabó 1996, 28-29; 1999, 66-67; 2003, 163-164). Az elméletet megfogalmazó V. Szabó G. tiszacsege- sóskási edénydepó közlése kapcsán az Alföld R Bz D — Ha A1 időszakára vonatkozóan a korábban használt proto-Gáva kifejezés helyett a pre-Gáva terminust vezeti be és tartja indokoltnak (V Szabó 2004, 85. 19. lábjegyzet; Az Alföld kérdéses korszakának részletes feldolgozása: V. Szabó 2002). Elgondolásának alapját a magyarországi kutatásban Bóna I. és Kemenczei T. elméletei képezik, akik a különböző megnevezésekkel illetett és a Gáva-kultúra felé vezető átmeneti korszakban zajló egységesedéssel és különböző területeket érintő változásokkal magyarázták a Gáva-kultúra kialakulását (Bóna 1986, 34; 1993, 86; Kemenczei 1982a, 90; 1982b, 276-277; 1984, 86; Genito-Kemenczei 1990, 120—121). Ezt támasztják alá azok a megfigyelések, melyek szerint a Gáva-kultúra későbbi magterületén létező helyi kultúrák leletanyagában, több esetben egyazon lelőhelyen, együtt vannak jelen az adott kultúrára jellemző kerámiaformák, díszítésbeli megoldások és a Gáva elemek (Gasaj—Olexa 1980, 247-258; Németi 1978, 99-122; 1984, 45-58; 1990, 19—54; 2009a, 31—53; 2009b, 203—221. Németi későbbi írásaiban szintén használja a „pre-Gáva” megjelölést a R BzD időszak második szakaszára és a Ha A1 periódusra; Kacsó 1975, 45-68; 1999, 107-133; 2001, 231-278; Marta 2009). ÖSSZEFOGLALÁS A Hernádvécse határában feltárt temetőrészlet mind a temetkezési rítus, mind az előkerült tárgyi leletanyag alapján a Piliny-kultúra tipikus lelőhelye, annak törzsterületén, a Hernád völgyében helyezkedik el. A kerámiamellékletek között a Piliny-kultúra teljes élettartama alatt általánosan használt formák, továbbá a kultúra keleti területein elterjedtebb típusok mellett a legtöbb forma és díszítés a kései pilinyi időszakra jellemző. Ezeken megfigyelhetők azok a kerámia díszítésbeli megoldások, amelyek a R Bz D — HaAl periódusban tűnnek fel a Kárpát-medence nagy területein és már a Gáva-kultúra felé mutatnak. Ezek majd a Gáva kultúrában válnak általánossá, mint a Gáva és a vele szomszédos egykorú régészeti kultúrák kerámiaművességének meghatározó elemei. A fémtárgyak szintén jellemzőek a Piliny kultúrára. Az egyeden pontosabb keltezést lehetővé tevő tárgyforma a kerámiatípusokkal együtt a kései pilinyi időszakra keltezi a temetőrészlet feltárt sírjait, a R Bz D — HaAl — pre- Gáva időszakra. A hernádvécsei temetőrészlet leletanyaga, valamint időbeli és kulturális kapcsolatrendszere alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a Gáva-kultúra kialakulásában Észak-, Északkelet-Magyarország, valamint Délkelet-Szlovákia területén komoly szerepet játszott a Piliny-kultúra, mint a pre-Gáva periódus egységesedési
