A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a Magyar Jövő székházavatása Miskolcon (1925)
280 Fazekas Csaba szerkesztője Hubay Kálmán lett.12 Ebben az időszakban a Magyar Jövő a „fajvédő” radikálisok fontos orgánuma lett. A Hunyadi u. 21. sz. épületben emelt háromemeletes sajtóház azt is volt hivatott demonstrálni, hogy a szélsőjobboldali, „keresztény” sajtó képes életképes, rentábilis lapokat, kiadóvállalatokat létrehozni.13 A hivatalos pénzügyi adatok szerint14 az 1920-as évek közepén, vagyis a székházavatást megelőző és követő években a „Magyar Jövő Lapkiadó Vállalat Rt.” (1924-től: „Magyar jövő Nyomdaüzem és Lapkiadó Vállalat Rt.”) is eleinte veszteségesen működött, de újabb tevékenységi körökből és a hitelezők bizalma folytán meg tudta őrizni pozícióit.15 A vállalat eredetileg mintegy 500 ezer koronás alaptőkéjét 1922-ben emelték több mint egy milliósra, a kiadások jelentős részét az üzemeltetési költségek tették ki, s a gazdálkodási éveket jelentős kintlévőséggel zárták (1—2. kép). Az évek folyamán gyakran változott a lapkiadó vállalat vezetősége. 1921-ben az elnöki teendőket Liechtenstein László (1920-ban Miskolc kormány- biztosa, több ízben főispánja) látta el, az alelnök Borbély-Maczky Emil volt, mellettük 14 tagú volt az igazgatóság, 5 tagú Felügyelő Bizottság működött. Egy évvel később az elnöki székben már Róbert 12 Puskás Jenő személyéről sajnos — a Magyar Jövőnél töltött szerkesztői időszakát kivéve — alig vannak információink, Miskolc közéletének mára lényegében elfeledett figurája. A szerkesztői időszakát megelőzően egy debreceni (Fehér Újság), az 1920-as évek végén egy szegedi (Szegedi Hírlap) lap szerkesztői között találkozunk ezzel a névvel. Egyes források szerint 1923-ban csak április végén, valójában már az év elején átvette a lap szerkesztését, melynek élén 1925. július 7-ig állt. (RFMK. HGy. Thurzó-lexikon II/C köt. 247). Hubay Kálmán (1902-1946) 1919 novemberében került Miskolcra újságíróként, több lapnál is dolgozott, a Magyar Jövőnél Puskás után felelős szerkesztő. 1932-től a Gömbös-kormányt támogató Függetlenség szerkesztője, majd a Nyilaskeresztes Párt egyik létrehozója, parlamenti képviselője. Szálasi Ferenccel voltak nézeteltérései, de elkötelezett nyilas (nemzetiszocialista) politikusként részt vett a nyilas diktatúrában, ezért a háború után kivégezték. (Miskolci életrajzi lexikon, 2008. 100). Hubay személyének egykorú jellemzésére: Fazekas 1976, 40-41. 13 A radikálisan jobboldali, antiszemita A Nép 1925 októberében, a Sjógát 1926-ban szűnt meg, igaz, helyükre újabb orgánumok léptek. 14 Források: Compass, 1922-1923. II. r. 1200—1201.; Compass, 1923-1924. II. r. 378.; Compass, 1926-1927. II. r. 370. E ponton megemlítjük, hogy a miskolci lapnak illetve kiadóvállalatnak semmilyen intézményes kapcsolata nem volt a „Magyar Jövő Ifjúsági Irodalmi Rt.”-vel, amely 1920-ban épp Prohászka Ottokár bábáskodásával jött létre, és 1925-re annyi adósságot halmozott fel, hogy csak politikai alkukkal sikerült a püspök számára kínos csődeljárástól megmenteni. Lásd erről pl. Gergely 1994, 209—210. 15 A „keresztény” jobboldali sajtó a vehemens mozgósítási törekvések ellenére általában veszteségesen működött. Vö. Klestenitz 2013, 223. Emilt találjuk, mellette csak 7 főből állt az igazgatóság, melynek új tagja volt Árva Pál és Puskás Jenő is, egy korábbi igazgatósági tag (Ausländer Gyula) neve a már csak 3 tagú Felügyelő Bizottságban bukkan fel. A székházavatást követő évben már csak 6 tagú az elnökség (Puskás Jenő is hiányzott belőle), 3 tagú a Felügyelő Bizottság. (Az említettek egyben a miskolci jobboldali „keresztény” politikai élet fontos személyiségei is voltak.) A lap veszteségeinek mérséklődését és új források bevonását jelezte, hogy 1924 elején nagyobb terjedelemben tudott megjelenni,16 további terjesztési és terjeszkedési szándékai a városi tanácshoz benyújtott kérelmekből is jól tükröződnek. 1924 szeptemberében például 12 új fedett, zárt pavilon felállításának engedélyezését kérte a kiadó a Széchenyi utca frekventált helyein (Városház téri villamosmegálló, Pannónia kávéház előtt stb.), amelyekben hírlapok mellett levélpapírt, könyveket, édességeket is árultak volna.17 A pro fii-bővítésben szerepet játszott, hogy fokozták a könyvkiadó, illetve nyomdai tevékenységet, még Budapestről is számos megrendelést kaptak.18 A Magyar Jövő székházavatásának hátteréhez szorosan hozzátartozik Miskolc politikai klímája 1924 második felében. 1924. október 29-én meghalt Szentpáli István, Miskolcnak több ízben ismert és jelentős polgármestere (Dobrossy—Kapusi 2003), ekkor egyik országgyűlési képviselője. Ennek következtében időközi parlamenti választást kellett Miskolcon tartani. Az 1924-es miskolci pótválasztás, illetve az azt megelőző kampány a Gömbös-féle „fajvédő” párt egyik országos jelentőségű erőpróbája is volt. Időben egybeesett a Magyar Jövő székházavatására való készülődéssel, s mindez tovább erősítette a szélsőjobboldali radikálisok közéleti aktivitását, melynek célja a baloldali és liberális erők megtörésén, a zsidósággal szembeni intézkedések és közhangulat fokozásán túl a Bethlen- kormány „jobbról való előzése” is volt. Vagyis az, hogy a „konszolidálódó” konzervatív kormányzatot képesek-e háttérbe szorítani a fokozott antiszemitizmussal és radikalizmussal fellépő fajvédők, valamint az olyan agresszív antiszemitizmust képviselő, önmagukat „igazi”, „intranzigens” keresztényeknek hirdető szervezetek, mint az Ébredő Magyarok Egyesülete. Az időközi választás küzdelmeit a szélsőjobboldal túlzás nélkül háborúként, a „fajok harcaként” definiálta, úgy vélték, hogy a destruktívnak tekintett „zsidó faj” 16 Magyar Jövő, 1924. 46. sz. 4. 17 MNI. BAZMLt 1906/b. 5042/1925. sz. (Végül csak 4 megnyitását engedélyezték). 18 1926-ban például a Tormay Cecile vezette Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége éves naptárát is a „Magyar Jövő” Rt. adta ki.
