A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Szőllősy Csilla: Kora Árpád-kori településnyomok Szentistván határában
Kora Árpád-kori településnyomok Szentistván határában 145 Mind a feltárt házak, mind a belőlük előkerülő leletanyag beleillik a kora Árpád-kor kapcsán a kutatás által eddig kialakított képbe: a nagy valószínűséggel felmenő falú, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű, esetleges borona falú házak, a fogaskerék mintás, köröm- benyomkodott, bevagdosott díszű edénytöredékek országszerte jellemzőek. Emellett színesíti a képet, hogy a feltehetően a településhez tartozó temetkezések is feltárásra kerültek a lelőhelytől nem messze. A ma is álló település nevét Szent Istvánról elnevezett egyházáról kapta, ami leghamarabb all. század végén épülhetett fel. A sírok leletanyaga viszont ennél korábbi, ezért valószínűleg egy a templom körüli temetőt megelőző, soros temetőhöz tartozhattak. A feltárt település létrejöttekor, a 11. század végén már jellemző a letelepült életmód, a megszilárdult falvak. Feltehetően itt is egy korai falukezdeményről lehet szó, amely a 12. század elejére megszűnt, majd a későbbiek folyamán újra települhetett — már nem ugyanezen a területen. Elképzelhető, hogy az említett templom létrejöttével áll összefüggésben a felhagyása, a korábbi területet otthagyva az egyház mellé húzódtak. Időben a kettő nagyjából egybeesik, amennyiben feltételezzük az egyház lehetséges legkorábbi építését. Területileg valamivel távolabb lehetett a korábbi helytől, egy olyan kiemelkedésen, amely lehetőséget nyújtott a nagyobb arányú terjeszkedésre. Elképzelhető, hogy a mai falu területén, de további kutatások nélkül ez egyelőre nem állapítható meg. Az így kialakuló új település már feltehetően megegyezett az írott forrásokban a 13—14. században megjelenő Szentistván faluval, amely ekkorra jelentősebb településsé válhatott, egyházzal rendelkezett, illetve a pápának fizetett tizede is viszonylag magas volt a környező településekéhez képest. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném megköszönni Wolf Máriának a tanulmány megírásához nyújtott segítségét, Révész Lászlónak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a feltárása anyagát, valamint Pozsgai Helgának, Kanik Barnabásnak és Pokrovenszki Krisztiánnak a segítségnyújtást. RÖVIDÍTÉSEK HÓM RégAd — Herman Ottó Múzeum, Régészeti Adattár SZIKM — Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár IRODALOM BAKÓ Ferenc 1967 A faépítkezés emlékei Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve 5. 161—240. BÁLINT Mariann 2003 Cölöpszerkezetes faház a Kiszombor-Nagyszent- miklósi úti Árpád-kori településen. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve — Studia Archeologica IX. 333—338. BARABÁS Jenő—GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. CSALOGOVITS József 1937 Tolna megye múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. Néprajzi Értesítő29. 321—323. CS. SOS Ágnes 1984 Zalavár-Kövecses Ausgrabungen 1976—78. Régészeti Füzetek Ser II. No. 24. Budapest. CS. SOS Ágnes-PARÁDI Nándor 1971 A csátaljai Árpád-kori temető és település. Folia Archeologica 22. 105—143. FODOR István 1976 Vorbericht über die Ausgrabungen am Szabolcs- Vontatópart und in Szabolcs-Kisfalud. Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungaricae XXVIII. 371—382. 1989 Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: CSERI Miklós—BALASSA M. Iván—VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence Északkeleti térségében. Szentendre—Miskolc. 21—47. 1994 Árpád-kori boronaház nyomai Tiszaszigeten. In: LÖRINCZY Gábor (szerk.): A kő kortól a középkorig. 'Fanulmányok. Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged. 421—432. FRISNYÁK Sándor 1995 A tájak és az emberi tevékenységi formák. In: FRISNYÁK Sándor: Tájak és tevékenységi formák. Földrajzi tanulmányok, (szerk.): BOROS László. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Miskolc—Nyíregyháza. 5—42. (Észak- és Kelet-Magyarország Földrajzi Évkönyv 2.) 2002 A tájak és az emberi tevékenységi formák. In: VIGA Gyula (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyekönyv, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, Miskolc. 9-42. GYÖRFFY György 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Akadémiai Kiadó, Budapest. HOLL Imre 1979 Sarvaly középkori lakóházai. Archaeológiai Értesítő 106. 33-51. HORVÁTH András László 1997 Árpád-kori településnyomok Bak határában. Zalai Mügeum 8. 161—176. HORVÁTH Béla 1968 Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatele- pen. Folia Archaeologica XIX. 113—144.
