A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Bodnár Tamás: Borsod vármegye Ónodi járásának nemességvizsgálata (1724-1730)
370 Bodnár Tamás kiadott és Borsod vármegyében 1716. augusztus 26-án publikált armálist mutatták be. Címeres levelet Gomba Márton és neje, Kiss Erzsébet, fia Gomba István kaptak.15 — Hubai Tamás, Hubai András és fia András, Gömör vármegye igazolását mutatták be arról, hogy Hubón doná- ciós család voltak. — Kiss Péter és vele együtt fiai, István, János, Péter és Mihály, bemutatták Károly király Luxemburgban, 1715. május 13-án kelt, Borsod vármegyében 1715. augusztus 22-én publikált armálisát. A címeres levelet Kiss Péter és neje, Kota Zsuzsanna, valamint fiai, István, János, Péter és Mihály, valamint István és neje, Sánta Anna, és ennek fia, Gergely, valamint Kiss Péter unokája kapták.16 — Kis, másként Nagy István esetében nehézség merült fel az előzetes bizottság alkalmával, mind a vizsgálatban, vagyis a tanúk vallomásában, mind az osztályleveleket illetően. A nehézség oka az, hogy nem a Nagy nevet viselte. Ugyanis ketten voltak testvérek, a másikuk az Péter. Az egyikük a Nagy, másikuk a Kis nevet viselte. Ezért ezt elfogadták. — Mattyassy János, György, Mihály és Szekeres Mihály és fiai, Gergely és Mihály, Lipót királynak Bécsben 1661. június 29-én kiadott, Borsod vármegye által 1661. december 4-én publikált armálisával igazoltak. A címerszerzők Mattyassy György és felesége, Anna, fiai, János, István és Mihály, nemkülönben testvére, Szekeres Gergely és fiai, István és Lukács.17 — Matyi János bemutatja az 1709-es deputáció igazolását. — Molnár István és János, valamint utóbbi fia, István, II. Ferdinánd király 1636. január 12-én Bécsben kiadott armálisával igazoltak, melyet Borsod vármegye 1657. április 25-én publikált. Az adományozottak, Molnár István, testvérei, Gergely és Péter, Gergely neje, Ilona, és ennek fiai, Imre és Tamás.18 — Nagy Pál, II. Ferdinánd királya Bécsben 1635. június 8-án kiadott és Borsod vármegyében 1634. július 30-án publikált armálisával igazolt. A címeres levelet Nagy Márton és fiai, György és András, testvérei, Nagy Gergely és Pál, nemkülönben Barajo Mátyás nyerték.19 — Pap János és vele fia, György vizsgálati levéllel elegendőképpen bebizonyította, hogy a címeres nemeslevele megsemmisült, sőt régen megsemmisült, amelyről a tanúk 15 Borovszky szerint Gomba Márton Erzsébet leánya is a címerszerzők közt volt (Borovszky 1909, 240). Az eredeti jegyzőkönyv szerint Borovszky megállapítása helyes. A publikáció Miskolc mezővárosban történt. MNL BAZMLt IV-501/a. 319. 16 Kihirdetve Miskolc mezővárosban 1715. augusztus 22-én. MNL BAZMLt IV-501/a. XVIII. kötet, 165. 17 Borovszky nem közli, és az eredeti jegyzőkönyvben sem található. 18 A kihirdetés Szendrő végvárában történt. A Borovszky által közölt közgyűlési jegyzőkönyvi hivatkozás oldalszáma hibás, a helyes: VII. kötet, 356. oldal. 19 Borovszky nem közli, és a jegyzőkönyvekben sem található. is vallották, hogy az armális darabkáit a tűzből vették ki. Mindig nemesek voltak. — Pap István és Sámuel, Borsod megye 1666-os tanúkihallgatásával igazoltak. 1666-ban hirdette ki Borsod vármegyében Pap Mihály és vele együtt Murányi János, Murányi György, Csizmadia János, Csiszár Benedek és fia Mihály, nemkülönben Lukács László, a Lipót királytól Bécsben, 1666. július 8-án kapott armálisát.20 — Ponus Mihály, Gergely, Mihály, Bálint és Gáspár, II. Ferdinánd király Bécsben 1634. május 13-án kiadott, Borsod vármegyében 1635. április 16-án kihirdetett armálisával igazoltak. A címeres levelet Ponus Mihály és neje, Czudar Piroska, nemkülönben fia, Gergely és leánya, Anna kapták.21 — Szabó György Nógrád megyei tanúvallomásokat mutat be a Szabó famíliáról.22 — Takács, másként Szilágyi Ferenc az emberi tanúbizonyság szerint a Takács nevet a mostoha apjától kapta, és mivel a nemességszerzőre, Szilágyi Istvánra csak egy tanú utal, ezért a leszármazása további vizsgálatra bocsájtatott.23 — Tar András, János, István, és utóbbi fiai János, András, azzal az armálissal igazoltak, amelyet I. Ferdinánd király adott ki 1559. július 26-án, és amelyet Borsod vármegye 1610. március 1-jén hirdetett ki. A címeres levelet Tar András deák és vele együtt vámosi Tar Pál nyerte.24 — Tar Márton és János, a Tar famíliának Gömör vármegye által kiadott igazolását mutatják be, miszerint ők a Gömör megyében birtokos Tar családtól származnak le. Ezt hiteles tanúkkal bizonyították.25 — Tót István. A genealógia bizonyításánál merült fel nehézség. Ebből megtudni, hogy ő Pálnak a fia, ez pedig Mártonnak a fia, és ezek mindig a nemesi kiváltságnak örvendtek, de a nemességszerző Istvánra az emberi emlékezet már nem képes visszakövetkeztetni. 1629-ben adták ki az armálist és 1631-ben hirdették ki Torna vármegyében. 20 A kihirdetés nem található Borsod vármegye jegyzőkönyvében, lásd Egerben a Murányi családot! 21 Borovszky szerint a vezetéknév Ponos, és a leány neve Ilona (Borovszky 1909, 219). Az eredeti jegyzőkönyv szerint is Ponos a helyes vezetéknév, de a fő címerszerző leányának neve Anna! A kihirdetés Aszaló mezővárosban történt. MNL BAZMLt IV-501 / a. V. kötet, 260. 22 Utóbb kihúzva a bejegyzés. 23 Utóbb kihúzva a bejegyzés. 24 Borovszky nem közli. Az eredeti jegyzőkönyv szerint az armálist 1. Ferdinánd király adta ki 1558. július 26-án, Bécsben. A címerszerzők Thar András és Thar Pál vámosi testvérek voltak. Kihirdették Borsod vármegyében, Sajószentpéter mezővárosban 1610. május 12-én. A kihirdetést vámosi Thar András családja kérte. Ezek a következők voltak: Pálfalusi Thótt János, Tar János, idősebb Tar György, if|abb Thar György', ugyancsak szintén Vámosról. Barátth Ferenc, Tar Zsófia, Lakatgyárthó Jakab felesége Szikszóról, nemkülönben Tar Anna, Berkecz Mátyás felesége Szerencsről és Czukor Tamás Pálfaluról és Tar Anna, Zaniszló Pál felesége Vámosról, aki Tar Orbán lánya. MNL BAZMLt IV-501/ a. III. kötet, 850—851. 25 A bejegyzés utóbb kihúzva.
