A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Veres Gábor: Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben. Nemess Aladár (1890-1956) borsodnádasdi gyárigazgató-főmérnök
304 Veres Gábor Magyar Rádió és Televízió ★ Nemes Aliz hallgatónak, Eger. Budapest, 195.?.-. .hov.erab.eí\ .26. ,. Vtlt., Bródy Sándor utca 7. Telefon: 338-330, 339-330 Kedves Aliz! Ne haragudjon, hogy lánynevén sz 'litpza, de a férje nevét nem tudom pontosan elolvasni. Műsorunkban a Boísodnádaaii Lemezgyár dolgozói sok szeretettel emlékeztek meg édesapjáról, kimondták,hogy azért fordultak hozzá 1945-ben, mert emlékeztek arra,hogy 1919-ben is a munkások ügye mellé állt. Emlegették,hogy c tervezte újra a gőzgépek szelepeit, a fogaskerekeket és aztán újságcikket irt "Újra füstöl a kémény" címmel.Még nem is hallóttam’munkásemberektől ilyen szép megemlékezést régi-világbeli vezetőemberről. á műsorban Kormos ^sigmond, Lipos Bála, Bakos János beszélt édesapjáról. Rádió 3 - 1958. VII. 30 009 — 583736 Pátria ny. (£>) Szeretettel Üdvözli: 12. kép. Szél Júlia ismert rádiós személyiség Nemess Aladár lányához írt levele, 1959. Bild 12. Der von ]úlia Syél, einer bekannten Radio-Persönlichkeit, geschriebene Brief an die Tochter von Aladár Nemess, 1959 utcai düledező, beázó kényszerlakásba. A kitelepítés várandós lányukat is nagyon megviselte. Húsvétkor kórházba került és beindult a szülés. Kislányt hozott a világra, aki azonban a születése után meghalt. Nemess Aladár életének hátralévő éveit igazsága keresésének szentelte. Az újjáépítésben tett hatalmas szolgálatai ellenére az új rendszer áldozatává, kisemmizettjévé vált, melybe nem tudott beletörődni. Sorra felkereste korábbi barátait, munkatársait, és igazolásokat kért az újjáépítésben szerzett érdemeiről. Erőfeszítései nem voltak hiábavalók, s már ez év őszén kiutaltak számukra egy belváros közeli, másfél szobás, félkomfortos lakást. Ezt követően is tovább folytatta a levelezést a hivatalokkal, ügyészséggel. A Nagyrét utcai házat csak 1957-ben adták vissza feleségének, de ezt már Nemess Aladár nem érhette meg. A 19. század második felében világszínvonalúvá fejlődött magyar gyáripar, bár megszenvedve az első világháború, Trianon és a gazdasági válság kedveződen hatásait, visszavonhatatlanul az ország fejlődésének húzóágazata maradt. A vállalatok, gyárak vezető tisztségeit betöltő értelmiségiek anyagilag is szépen gyarapodtak, hiszen a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-hez hasonlóan más vállalatok is figyelembe vették a képzettségbeli különbségeket foglalkoztatottaik között. A második világháborút követő rendszerváltás, „bal oldali fordulat” után életbe lépő új szabályozások a nemesekkel, gazdag parasztsággal hasonló helyzetbe hozták ezt az értelmiségi réteget is, vagyoni helyzete miatt. Hiába álltak ki gyakran még az új hatalom bázisát jelentő munkások is korábbi vezetőik mellett {12. kép), komoly meghurcoltatásokat kellett elszenvedniük, mely jelentős számú értelmiségi karrier végét jelentette. A társadalom más rétegeinél, így például az arisztokratáknál vagy a parasztságnál bekövetkezett hatások, traumák vizsgálatának sokkal nagyobb teret szenteltek a kutatók az elmúlt évtizedekben. A 20. század első felében vezető pozíciókban lévő értelmiségiek vizsgálata azonban még sok hiányosságot mutat, különösen egykori gazdasági súlyukhoz képest, számos fontos részlet feltárásával még adós a tudomány. IRODALOM BÁRCZY Zoltán 1959 Fejesetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetéből. Miskolc. FÉNYES Elek 1851 Magyarország geographiai szótára. Pest. HIBAY Györgyné 2000 Töredékek, emlékek 1944 őszéről Egerben. Kénj- szerpályák, a legnehezebb évek, 1950—55. Eger. Kézirat. DOMONKOS Ottó (főszerk.) 1991 Magyar Néprajz HL Kézművesség. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ Zoltán é. n. Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest.
