A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben
Késő kelta — kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben 81 Aljtöredék (31. kép 16). Edény profilált aljának része a felmenő fal darabjával, melyen belül erős korongnyomok látszanak belül. Korongolt, világosszürke. H: 7 cm. Szórványok I. szelvény 2. ásónyom Cserép (21. kép 1). Duzzadt peremű korongok edény perem- és faltöredéke.22 A perem alatt kerek áttörés van, alatta függőlegesen, sűrűn árkok, illetve fésűs. Perem H: 9 cm. Ltsz. 99.22.367. I. szelvénytől EK-re 3 m-re, a szelvény meghosszabbításában,23 150 cm mélyen voltak: Cserép. Korongolt oldaltöredék. Kívül világos- barna, szemcsés anyagú, belül sötétszürke. H: 3,7 cm. Cserép. Korongok, vastag falú edény fenék- és oldaltöredéke. H: 7,4 cm. Vassalak. Nehéz, lukacsos, repedt vasrög. H: 5,5 cm. Fenőkő töredéke. Elhegyesedő vége van meg. A törésnél átmetszete lekerekített sarkú téglalap. H: 7,3 cm. V. szelvény közepe táján kerültek elő, a felszínen:24 Orsógomb rés^e (30. kép 4), körülbelül az egynegyede. Széle felé keskenyedik az anyagvastagság. Sugara: 1,6 cm. Penge (30. kép 9). Hosszúkás alakú, törött. H: 4,7 cm. Salak (31. kép 12). Hólyagos rög. H: 3,3 cm. Az V. szelvény közepe lényegében all. ház és környéke. All. háztól keletre került elő: Orsókarika (31. kép 13). Kissé domború, egyik fele szürke, a másik világosbarna. Szemcsés anyagú cserépből készült, átfúrt. Átmérő: 2,9 cm. Szórvány a DK-i részről:25 Orsókarika (30. kép 8). Világosszürke cserépből készült lapos orsókarika. Egyik fele domborúbb és sötétebb. Korongoknak látszik. Átmérő: 4,9 cm. GELEJ-SINKA-HALOM 2005 májusában Erőss Gábor egyetemi hallgató értesítette a Herman Ottó Múzeumot, hogy iskolás gyerekek embercsontokat vittek a faluba a Sinka-halomból (1. kép 3). A helyszíni szemlét Szörényi Gábor András végezte,26 akinek a leletbejelentő embercsontokat és lócsontot adott át. A helyszínen látszott, hogy a domb nagy részéből már kitermelték homokot, a középső részen egy földnyelvet meghagytak, mert ezen van 22 HÓM Ltsz. 99.22.367. 23 HÓM Ltsz. 99.22.363, 364, 365, 366. 24 HÓM Ltsz. 99.22.413, 414, 415, 440. 25 HÓM Ltsz. 99.22.439. 26 HÓM RégAd. 3715-2005. a magassági pont, de a tanulók itt is gödröket ástak, és oldalról kihúzták az ott talált csontokat. Szörényi Gábor András a felszínen késő kelta cserepeket gyűjtött, megállapította, hogy telep és temető van a területen, s a körülményekre tekintettel azonnali leletmentés szükséges. A lelőhely kiterjedésének meghatározásához bejárta a közvetlen környéket, s a Sinka-halomtól délre, mintegy 120 m-re a két gyalogút találkozásánál nagyobb számú kerámiatöredékre bukkant, körülbelül 5 méteres sávban. A régészeti leletmentést 2005. május 23—28. között végeztük.27 A Sinka-halom Gelej központjától DK-re, másfél kilométer távolságra található. Vízjárta, mocsaras terület övezi, mely száraz időben földúton közelíthető meg. A leletmentéskor Land Roverrel tudtunk bemenni a halomhoz, helyenként a kerék agyáig ért a víz, a második naptól csúszott a kerék és fokozatosan egyre mélyebbre süllyedt. A Sinka-halomtól keletre van a Füzes-hát, illetve Füzes-domb a juhhodályokkal, ez is lelőhely (Hellf.brandt-Patay 1977, 43-76), de közelsége ellenére a Sinka-halomtól megközelíthetetlen. Az egész terület füves pusztaság, s a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik. Az egysíkú lapályból emelkedett ki a körülbelül 2 m magas Sinka-halom, melynek homokját évtizedek óta bányásszák a falu lakói. A domb hosszanti ovális alakja ENy—DK irányú volt, hossza 250 m, szélessége ádag 50 m, szélei elkeskenyedtek. A domb legmagasabb részét hordták el (32. kép), a kibányászott terület hossza 100 m, szélessége 55—70 m. A bánya közepén kocsiutat alakítottak ki, melynek DK-i végében meghagytak egy 8,30 m hosszú, átlag 4,5 m széles tömböt a beton magassági ponttal, melyen HP 1991 írás olvasható. Ezen a meghagyott földnyelven kezdtük a munkát. Első leletünk egy négyszögletes átmetszem faragott kőoszlop volt.28 A magassági ponttól nyugatra 3,65 m-re találtuk, a felszíntől 9 cm mélyen. Függőlegesen állt a földben, mellette fa cölöpöt bontottunk ki, melynek átmetszete 20 x 20 cm volt. A fa cölöp bizonyára a faragott követ támasztotta a homokos talajban. A faragott kő a domb legmagasabb pontján határjelző lehetett, mutathatta az utat is, mely a faluból indult ki mint taligaút, 27 HÓM RégAd. 3760—2005. Munkatársam volt Hajdú István, Hajdúné Bodnár Angéla, mindketten a Herman Ottó Múzeum részéről, valamint Sike Barnabás Egerből, Veres Tibor Sajószentpé- terről, és Erőss Gábor Gelejről. Az ő munkájukat itt is szeretném megköszönni. A mezőkeresztes-fűzfási és a geleji dokumentációt a szerző helyszíni felmérései, rajzai alapján Sáfrány Andrásné készítette. A dokumentáció felhasználásával a szerző állította össze a publikáció tábláit. 28 HÓM Ltsz. 99.41.12.
