A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben
54 B. Hellebrandt Magdolna 8. kép. Mezőkeresztes-Fűzfás. 7. objektum (A szerző felvétele) Bild 8. Mespkerestzfes-Fűtfás. Objekt 7. Aufnahme der Autorin A gödör betöltésében igen sok faszén és égett agyagdarabka volt. A marhafejet szétvágás után belső felével felfelé tették a gödörbe, kibontása ezért nehéz volt, a rajzon a koponya körvonalát szaggatott vonal jelzi. 19. objektum (13. kép 4, 15. kép). Méhkas alakú verem, szájnyílása a nyesési felületen szabálytalan kör alakú, átmérője 130 x 140 cm. Oldalfalai lefelé enyhén íveltek, átmérője a legszélesebb résznél 145 cm. Mélysége —44 cm a szelvény nyesési felületétől mérve. Bontásakor találtunk benne cserepeket, peremtöredéket is, és állatcsontokat, így hosszúcsont darabot, töredékeket, s egy fogat. 28. objektum. Méhkas alakú verem. Szájnyílása a nyesési szinten kör alakú, átmérője 90 cm, mélysége —58 cm. 36. objektum. (17. kép 1). Méhkas alakú verem. Szájnyílása a nyesési szinten 170 x 160 cm, oldalfalai lefelé íveltek, a legszélesebb résznél 203 cm átmérőjű. Mélysége —48 cm. 38. objektum. (17. kép 4). Méhkas alakú verem. Szájnyílása a nyesési szinten 114 x 120 cm átmérőjű. Oldalfalai kissé íveltek az aljáig, ahol a szélessége eléri a 134 cm-t. Mélysége a szélén —21 cm, középen -22 cm. 39. objektum (17. kép 2). Méhkas alakú verem. Szájnyílása a nyesési szinten egyeneden ovális alakú, átmérője 150 x 170 cm. Nem ásták egyenletesen, az A—A metszet oldalfalai alig szélesednek lefelé, itt legnagyobb szélessége 86 cm. A B—B metszetnél íveltek az oldalfalak, és az aljához közel 94 cm a legnagyobb szélessége. Mélysége —52—54 cm. 40. objektum. (16. kép, 17. kép 3). Méhkas alakú verem. Szájnyílása a nyesési szinten ovális, átmérője 188 x 200 cm. Oldalfalai lefelé íveltek, legszélesebb résznél átmérője 220 cm. Mélysége —67 cm. Kiszolgáló épületek 33. objektum (19. kép 3). Megközelítőleg téglalap alakú, sarkai lekerekítettek, hossza 138 cm, legnagyobb szélessége 109 cm, mélysége —6 cm. DNy-i sarkától 10 cm-re egy 18 cm átmérőjű, -9 cm mély cölöplyuk volt. 37. objektum (18. kép 3). Megközelítően téglalap alakú, lekerekített sarkokkal, hossza 154 cm, legnagyobb szélessége 118 cm, mélysége—18 cm. Déli felénél cölöplyukak voltak, a legnyugatíbb átmérője 24 cm, mélysége —6 cm. Ettől keletre kettős cölöplyuk volt, átmérőjük 30 cm és 24 cm, mélységük —12 cm és 10 cm. Az építményen belüli gödör átmérője 42 cm, mélysége —37 cm. A keletre levő cölöplyuk átmérője 36 cm volt, s mélysége —6 cm. Égett helyek 25. objektum (19. kép 1). Lényegében ovális alakú, hossza 170 cm, szélessége 112 cm. Kitöltése fekete, alatta 31 cm-re sárga föld volt, csak az égett boltozat alatt fekete. 32. objektum (19. kép 2). Négyszögletes alakú, hossza 140 cm, szélessége 110 cm. A földjében pati- csos rozsdaszínű égett földdarabok voltak és faszén, valamint pár darab kő. Anyagnyerő helyek A 26, 27, (20. kép 4-6), 29, 31. (20. kép 1-3), és a 21. objektum egy része lehetett anyagnyerő hely. Alakjuk amőbaszerű, nyúlványos, benne kisebb gödrök eltérő nagyságúak és más-más mélységűek voltak, nyilván, ahogy a megfelelő anyagot találták, úgy ástak lejjebb, vagy nagyobbították szükségleteik szerint. A 31. objektum például megközelítően 600 cm hosszú,
