A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Közlemények - Rémiás Tibor: Korkos Jenő (1926-2009) miskolci gyűjtő fegyvergyűjteménye

384 Rémiás Tibor A gyűjtő észrevételei: A Madonnás pengéjű fegyver szép arányban, finom kivitelben készült. Elképzelhető, hogy Mária Terézia valamelyik magyar testőréé vagy huszártisztjéé volt. (Erdős Károly?) Magyar huszárszablya, 18. sz (10. kép) Markolata: fából készült, spárgával körülcsavart, fekete bőrrel bevonva. Sárgarézből öntött kereszt­vasa 4 tüskével és galléros gombbal végződik, majd lapos kézvédő pánttá alakítva a kupakfejbe kapcso­lódik. Vonalkás díszítése van. A kézvédő pánt derék­szögébe erősítő támasztékot helyeztek. Gerinclemeze öntött sárgaréz díszítéssel készült. A gerinclemez te­tejét kupakszeg rögzíti, alja a keresztvasba „szúrva”. A markolatot vastag, díszített réz szegecs rögzíti a fo­gantyúhoz. A markolat szerelékén jól látszik az ara­nyozás. Hossza: 85 mm, ill. 120 mm. Pengéje: kellően ívelt, kemény acélból kovácsolva. Hossza: 790 mm, fokéle: 250 mm. Szélessége: 43 mm. Fokának vastagsága: 8 mm. Külső (kvart) oldalán a magyar címerből vett kettős kereszt, rokokós raj­zolatban, amely gallyakkal díszített felhőből nő ki. Fölötte latin felirat: IN HOC SIGNO VINCES (E jelben győzni fogsz.) Alatta zárt keretben: DEUS EXERCITUUM BELLATOR FORTISSIME ESTO MECUM (Seregek Istene, leghatalmasabb hadakozó, légy velem.) A belső (tere) lapján Mária, a magyarok Nagyasszonya, félholdon áll. Alatta keretben: MARIA MATER DEI PATRONA HUNGÁRIÁÉ SUB TUUM PRESIDIUM CONFUGIO (Mária, Isten anyja, Magyarország védasszonya, oltalmad alá me­nekülök.) Fokába: Pottenstein, a híres fegyverkovács helység neve vésetett. A penge mindkét oldalán széles vércsatorna van. Hüvelye: fából készült, fekete bőrrel és díszített sár­garéz véretekkel, 2 db hordkarikával. A tok szerelékén jól látszanak az aranyozások. A gyűjtő észrevételei: A fegyver háborús (porosz—tö­rök) időkben készült (a rokokó stílus jegyeit hordozza magán), ezért arányai, céljának megfelelően, tökélete­sek. A legszebb magyar huszárszablyák egyike. Értéke [2005-ben] fél autónyira becsült. Magyar legénységi huszárszablya, 18. sz (11. kép) Markolata: fából készült, spárgával körültekerve és fekete bőrrel bevonva. Az acél rögzítő szegét díszes réz lapka borítja. A galléros gombban végződő kereszt­vasát és kézvédő pántját sárgarézből öntötték. Tüskéi pálcákból vannak. Kupakja és gerinclemeze szintén rézből öntve, barokkos díszítéssel. Hossza: 115 mm. Jól látszik még rajta a tűzaranyozás. Pengéje: enyhén hajlított, fokélre köszörült, jó minő­ségű acélból készült. Keskeny és széles vércsatornája van. A külső (kvart) oldalán a Madonnával és a szoká­sos latin írással, a belső (tere) oldalán a magyar kettős kereszttel és latin felirattal. Fokában POTTENSTEIN gyártási helye olvasható. A penge hossza: 800 mm, szélessége: 40 mm, fokéi: 220 mm. Hüvelye: fából készült, bőr és réz szerelékkel, amely 4 traktusból áll. Torokpánt az akasztóval, akasztópánt (régi angyalos formájában), szorítópánt és a sarupánt. Ezekhez kapcsolódik az 5 db takaró sín. A veretek vésett és domborított, barokkos díszítéssel vannak ékesítve. Aranyozásuk jól látható. A gyűjtő észrevételei: A célnak megfelelően — tökéletes arányokat hordoz - kézbe fogni is jó. II. Kalapos Jóska — az oroszokkal együtt — megtámadta Törökországot. Belgrádot is visszafoglalta. Szuvorov, orosz generális, egyik napiparancsában egy magyar huszárcsapat ki­tüntetését kéri, mert „... jól megmarkolt szablyákkal az ellenséget agyba-főbe verték ...” Ilyen jól megmar­kolható szablyával? Meglehet! Magyar szpblya, FRINGIA, 18. sz (12. kép) Markolata: fából van, amit spárgával tekertek körül, és fekete bőrrel vontak be. Rögzítő szöge ujjnyi vastag rézből van. Öntött kupakja, kupakszege, gerinclemeze szintén rézből van. Keresztvasát és sima kézvé­dő pántját sárgarézből öntötték, ívelt tüskék nélkül. A tüskéket két hosszú pálcával helyettesítették. Pengéje: eredeti bosnyák kovácstól származik. Nagyon jó minőségű acélból kalapálták. Szinte egy nagy borotva. Gyengén hajlított egyélű pengéje fok­élre köszörült. A penge mindkét oldalában — aran­nyal beöntött — FRINGIA írás található. Hossza: 750 mm, szélessége 40 mm, foka: 8 mm vastag. Fokéi: 150 mm. Hüvelye: fából készült, bőr és réz szereléssel, amely­nek esztétikai kifejezése figyelemre méltó. Az akasz­tópántok angyalokat ábrázolnak, fejük körül a karika glóriát jelképez. A réz szereléken, a torok-, akasztó- és sarupántokon még jól látszik a tűzaranyozás. 2 él- és 1 foksínje van. A gyűjtő észrevételei: A berlini porosz királyi hadszer­tárban látható Báthory István, erdélyi fejedelmünk és lengyel király szép szablyája, amelyen a FRANGIA és GENDA írások találhatók. Tehát, a FRANGIA szót már a 16. században is használták. Majd nagy számban a 17—18. századokban. A törökök Európát FRANGHISTAN-nak hívták. Az európai embert, pe­dig, FRANGHI-nak. így az Európába exportált igen jó török-bosnyák pengét FRINGIÁ-nak nevezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom