A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Bodnár Tamás: Borsod vármegye Ónodi járásának nemességvizsgálata (1724-1730)
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LII (2013), 367—376. BORSOD VÁRMEGYE ÓNODI JÁRÁSÁNAK NEMESSÉGVIZSGÁLATA (1724-1730) Bodnár Tamás Magyar Nemzeti Levéltár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc Az 1950-ben egy megyévé összevont Borsod-Abaúj- Zemplén megye egykor különálló megyéiben különböző mértékben jelentek meg napjainkig publikációk az itt élő nemesi családokkal kapcsolatosan.1 Borsod megye nemesi családjaival foglalkozott a legkevésbé a szakirodalom. Borovszky Samu szerkesztette, illetve nagyrészt ő készítette az ún. „elkésett” millenniumi sorozathoz tartozó, de nem ennek részeként megjelenő, 1909-ben kiadott Borsod vármegye története című kötetet (Borovszky 1909). A kétkötetesre tervezett műnek ekkor csak első kötete jelent meg, feldolgozva a vármegye történetét 1711-ig. A monográfiában egy nagyon fontos, a vármegye nemességét érintő adatsort találunk. Borovszky a kötet 203—240. oldalai között a Borsod vármegyében 1512. szeptember 8-tól 1717. április 26-ig kihirdetett címeres nemeslevelek alapadatait közölte. Borsod vármegye levéltárában a mai napig megtalálható az a mutatókönyv, IV-501/a. 262. jelzet alatt, melyet a szerző felhasznált ahhoz, hogy fellelhesse a megye közgyűlési jegyzőkönyveiben található, a nemeslevelek kihirdetését bejegyző adatokat. Ennek alapján Borovszky a monográfiába egy-egy kihirdetésről, azt pontos jelzettel ellátva, a címeres levél megszerzésének időpontját és a részesültek neveit jegyezte be. Ezen kívül semmiféle információt nem közölt. Hozzá kell tenni, hogy a Borovszky által közöltekben apróbb hibák és hiányosságok is találhatók. A fentiek miatt ennek hiánypódására törekszünk azzal, hogy immár második részként adjuk közre jelen munkában Borsod megye 1724—1730 között le1 A közlemény egy négy részesre tervezett forrásközlés második része. Az első rész: Borsod vármegye Miskolci járásának nemességvizsgálata 1724-1730. (BODNÁR 2012, 141-152). zajlott, első nemességvizsgálatának eredményeit. A Herman Ottó Múzeum Évkönyvének ezt megelőző, LI. számában a Miskolci járásban található települések nemeseinek vizsgálati adatai jelentek meg. Jelen kötetben az Ónodi járás lakott helyein igazolt nemesekre vonatkozó információkat tesszük közzé. A jövőben szándékunkban áll a hátralevő Szendrői- és Szentpéteri járások nemességvizsgálatainak kivonatát is közzétenni. Fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban az előző publikációból kimaradt, korabeli Borsod megyei járási beosztással megismertessük az olvasót. Az alábbi járási beosztáshoz három eredeti dokumentum és egy publikált forrás szolgál alapul. 1720-ban elkülönítették egymástól a megyében a kuriális, a teljes egészében nemesi és az egyházak kezében lévő falvakat. Ezeket járásonként végighaladva tették meg.2 Az 1727-ben végzett településszámlálás szerint a megyében kilenc mezővárost találtak: Miskolc, Diósgyőr, Csát, Ónod, Kövesd, Keresztes, Szentpéter, Szendrő, Aszaló. Emellett 139 falu tartozott Borsod megye kötelékébe.3 1728-ban a falvakat és a pusztákat különítették el egymástól járásonként.4 A fenti három forrás alapján jól elválaszthatók egymástól a korabeli Miskolci-, Ónodi-, Szendrői-, Szentpéteri járásokhoz tartozó települések. Az elkülönítést segíti Borovszky Samu megyetörténetének folytatása, Borovszky Samu megyetörténete címmel, amelyben a Borsod megyei taksafizető nemesek számát találjuk járások és ezen belül községek szerint (Tóth 1997,15). 2 MNL BAZMLt IV-501/b. III. I. 186. 3 MNL BAZMLt IV-501/b. III. I. 223. 4 MNL BAZMLt IV-501/b. III. I. 199.
