A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Perger Gyula: "Kérűnk légy kegyelmes Szemsei Sárának..." Bárknyi János halotti búcsúztató verse 1670-ből
358 Perger Gyula valami szép s^avú két gyermek mondotta, vagy valami jó szarni deák; ott elbúcsúztatták feleségitől, gyermekitől, atyafiaitól, barátaitól etc. ” (Apor 1982,664—665). Ipolyi Arnoldnak a 19. század derekáról származó leírása szerint: „Külön tartatik meg ezután a temetésnél az ún. búcsúztató, melyben ismét nemcsak a halott dicsérete, élete, különös eseményei elmondatnak, de az beszélve hozatik fel, mint vesz búcsút nem csak családjától, de lelkészétől, uraságától, a falu közösségétől, mennél hosszabban s többektől, annál méltóbban s díszesebben búcsúztatik el. [...] Ma ezen búcsúztatást, mint tudva van, már a falu kántorai által énekeltetik, mire mindegyik néhány példányban általános formulákkal el van látva, amelyeket azután az illető esetekre alkalmaf’ (Ipolyi 1854, 551—552). IRODALOM APOR Péter 1982 Metamorphosis Transylvaniae. Magyar remekírók, 16—18. század. Budapest. BÁNHEGYI B. Miksa 1991 A Győri Egyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai 8.) BARTHA Elek 1995 Halotti búcsúztatók a dél-gömöri falvak folklórjában I—II. Debrecen. FÁY Zoltán 2005 Nyugdíj Rákóczitól. A vezérlő fejedelem és Bárkányi János OFM. Magyar Szemle. Új folyam, XIV. évf. (2005) 1. szám. FODOR Attila 2008 Az aranyosszéki halottbúcsúztató versek 21. századivizsgálata. Erdélyi Múzeum LXX/1—2, 1—16. [1.] IPOLYI Arnold 1854 Magyar Mythológia. Pest. KESZEG Vilmos 2002 Genealógiai emlékezet szervezése. In: ÁRVA Judit—GYARMATI János (szerk.): Közelítések az időhöz Tanulmányok. Néprajzi Múzeum, Budapest, 172—212. (Tabula könyvek 3.) KŐSZEGHY Péter (főszerk.) 2003 Magyar Művelődéstörténeti lexikon 1. Balassi Kiadó, Budapest. MADAS Edit 2002 Középkori prédikációirodalmunk történetéből. A kezdetektől a XIV. század elejéig. Debrecen. NAGY András OFM 2006 A szjcsényi rendház, história domusa 1. Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány, Budapest. RMKT XVII/11. STOLL Béla—VARGA Imre (szerk.): Az első kuruc mozgalmak korának költészete (1672—1686). Régi Magyar Költők Tára XVII. század, 11. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. STOLL Béla 2003 A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840). [A harmadik, bővített elektronikus (CD-ROM) kiadás online változata: www.balassi- kiado.hu/BB/netre/html/stoll.html. A letöltés dátuma 2013. október 12.] SZERESTEI N. László (szerk.) 2005 Régi magyar prédikációk, 16—18. század. Szent István Társulat, Budapest. FÜGGELÉK Az alábbiakban betűhíven közöljük Bárkányi János búcsúztatóját. A vers, címleírása szerint: „Az Nemes és Nemzetes Vitézleő Török Bálint Néhai Csásár és Koronás Kyraly Urunk eő Főlsige Rimaszombat és kőrniűl-léveő Harminczadok Administrátora, szerelmes Hitves-társa Nemes Memzetes Szemsei Sára Aszszony temetése, s’ hideg teteme felet declamaltatot siralmas búcsúzó versekek. Mellieket rövid űdő alat rövidsigben serzet,6 * Seraphim sz.[ent] Ferencznek méltadan Fia, az főidnek leg kisseb, s’ aláb-ualó pora. Az Tekéntetes Vitézleő Hires Romai Szendröi Keresztyénségnek méltatlan szolgaia, s’ alázatos Praedicatora. Pater Bárkányi Janos. Anno 1670. 23. Nouembr|is]” Incipit a mundi Fallacia, labentis vitae decursu Lamentum Genezis Humani.8 1. Szemfényveszteő tündér Vilagh vidámsága, Csalárdsággal tellies; hamis gazdagsága, Szomorú sirasra válik vigyorgása, Mint pára, ho, harmat, árnik urasága. 2. Édesnek mutattia, rút keserűségét, Mézzel trágyázza meg halait nemzeö mérgét Nemis tetteti eő meg emiszteő férgét Alnokúl elfödi rauas mestresigét. 3. Minden feleöl rakua fekély s’ nyaualiákkal, Siralom könyhullász, tellies híd kínokkal, Elme háborító, s’ veszteö bánatokkal, Nincis kinek sziuit ne foitná sok búkkal; 4. Széppen az iffiakat hozzá csalogattia, Hizelkedéséuel sziuők lopogattia, 6 „eredetileg: serezvén foglalt”. 138v oldalon. A továbbiakban a kézirat oldalszámozását lábjegyzetben jelezzük. 8 139. oldal.