A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Genius loci vagy emlékmentési szándék? Miskolc két világháború közötti városképei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
Genius loci vagy emlékmentési szándék? 355 IRODALOM BARTUS Ödön 1929 Miskolc képzőművészete. In: HALMAY Béla— LESZIH Andor (szerk.): Miskolc. Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest. 254—270. (Magyar Városok Monográfiája V.) BERECZKY Kálmán 1996 Egy újra felfedezett építőművész• Szeghalmy Bálint élete és életműve. Hévíz Kultúrájáért Alapítvány, Hévíz. (Hévízi Könyvtár 9.) BMM 1929 Vezető a Borsod-Miskolci Múzeumban. Miskolci Könyvnyomda Rt., Miskolc. DOBROSSY István 1997 Miskolc írásban és képekben 4. Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda—Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. 2000 Miskolc írásban és képekben 7. Miskolci Idegen- forgalmi és Kulturális Iroda—Borsod-Abaúj-Zemplén Meg)'ei Levéltár, Miskolc. GERECZE Péter 1906 A. műemlékek helyrajzijegyzéke és irodalma. Budapest. (Magyarország műemlékei 2.) GODA Gertrud 1985 A régi Miskolc. Kiss Lajos akvarelljei a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből. A Mini Galériában rendezett időszaki kiállítás katalógusa. Miskolc Városi Művelődési Központ, Miskolc. 1993 Az Avas ábrázolása a hazai tájfestés tükrében. In: DOBROSSY István (szerk.): A miskoláAvas. Monográfia a városjelképéről. Herman Ottó Múzeum—Borsodi Nyomda, Miskolc. 275-289. 2006 Variáció egy festői témára. Műalkotás, illusztráció, dokumentum. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Évkönyve XIV, 262—267. KISS Lajos 1905 A Cinquecento művészete. Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Évkönyve 1904/5, 89—94. KOMAROMY József 1966 A lebontott Fáy-ház barokk kori tervrajzai. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 7, 20—26. LESZIH Andor 1929a A múzeum. In: HALMAY Béla—LESZIH Andor (szerk.): Miskolc. Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest. 298-314. (Magyar Városok Monográfiája V.) 1929b Miskolc műemlékei. In: HALMAYBéla-LESZIH Andor (szerk.): Miskolc. Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest. 314—317. (Magyar Városok Monográfiája V.) MOLNÁR József (szerk.) 1902 A Borsod-Miskolczj Muzeum ismertető katalógusa. Szelényi és Társa Könyvnyomdája, Miskolc. OLAJOS Csaba 1999 A tetemvári deszkatemplomok. In: BALOGH Judit—DOBROSSY István (szerk.): Fából és deszkából. A miskolá Heszkatemplom. Miskolc. 185—231. PIRINT Andrea 2009 Ecsettel, szóval és tettel. Bartus Ödön festőművész munkássága. [With Brush and Words and Acts. Life and Works of Ödön Bartus.] A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVIII, 241-255. PIRINT Andrea (szerk.) 2004 A Herman Ottó Múzeum Képtára. [The Gallery of the Herman Ottó Museum.] Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, Miskolc. SZENDREI János 1911 Miskolcz város története 1800—1910. V. kötet. Miskolc. GENIUS LOCI ODER EINE ABSICHT, DENKMÄLER ZU RETTEN? Stadtbilder von Miskolc zwischen den beiden Weltkriegen in der Sammlung der bildenden Kunst des Herman Ottó Museums Schlüsselwörter: Aquarellmalerei, Museumsgeschichte, Denkmalpflege, Stadtgeschichte Das Herman Ottó Museum bewahrt eine auffallend große Anzahl von Stadtbildern, die das Miskolc zwischen den beiden Weltkriegen darstellt, auf. Tatsache ist, dass die Denkmäler der Stadt und ihre romantischen Details den Malern eine Fülle von künsderischen Themen geboten haben. Oder steht dies bloß im Hintergrund der modernen Stadtbildmalerei jener Zeit? Es wurde nach einer Antwort gesucht, und dabei wurden Erinnerungen an die Periode zwischen den beiden Weltkriegen aufgedeckt, die große Veränderungen im Leben von Miskolc in mehrfacher Hinsicht gebracht haben. Der erste ernsthafte Stadtentwicklungsplan von Miskolc entstand 1895. In der Struktur der Stadt begann damit eine stufenweise Umgestaltung, die sich ab den 1920er Jahren beschleunigte. Als Ergebnis historischer Ereignisse geriet die Stadt Kassa (Kosice) nämlich außerhalb der Landesgrenzen und damit wurde Miskolc das Zentrum der Region. Die neue Situation bot dem Konzept von einem Groß-Miskolc einen riesigen Schub (der Absicht, die umliegenden Gemeinden zusammenzuziehen), und gleichzeitig der Entwicklung zu einer modernen Stadt. Nicht nur die alten, beschädigten Häuser wurden abgerissen, sondern ganze Straßen verschwanden von der Karte, als ob sie nie existiert hätten. Die Zeitgenossen waren sich bewusst, dass sie die letzten waren, die die alten Details der Stadt gesehen hatten.
