A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a Magyar Jövő székházavatása Miskolcon (1925)
Prohászka Ottokár és a Magyar Jövő székházavatása Miskolcon (1925) 287 Gömbös Gyula, Wolff Károly stb., a „keresztény- nemzeti” sajtópaletta valamennyi fontosabb orgánuma szerkesztői, főszerkesztői szinten képviseltette magát, a Magyarság, a Nemzeti Újság, az Új Nemzedék, A Nép, a Sgó^at mellett még az eszmeileg rokon Hajdúfóld (Kolozsváry-Borcsa Mihály50 révén), Somogyi Újság stb. is. Eljöttek továbbá a reprezentatív egyesületek (Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete — ennek épp Prohászka volt az elnöke, Pátria Klub stb.) képviselői is. A székházavatás napjára időzített vezércikkében Puskás Jenő leplezetlen büszkeséggel nevezte a „keresztény-nemzeti” sajtómozgalom történetében mérföldkőnek, a „magyar öntudatra ébredés világítótornyának” a jobboldali sajtó első vidéki intézményének átadását. Kissé meghökkentő történelmi eszmefuttatásában úgy vélte, hogy három nagy korszaka volt a magyar sajtótörténetnek: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja, Kemény Zsigmond Pesti Naplója, és Milotay István Magyarsága..51 Utóbbi már egy kortársnak, a Magyar Jövőhöz közel álló lapnak a köszöntése volt. A politikai programot illetően ezúttal sem hagyott kétséget a radikális, antiszemita küldetéstudat megfogalmazása felől, arról írt például, hogy „innen Miskolcról, a zsidó népvándorlási útvonal első sátortáborából” üzenik az országnak: mozgósítani kell a nemzeti veszedelmekkel szemben, ébreszteni kell a magyarságot stb. Az országos sajtó hasonló szavakkal, hasonló jelentőséget tulajdonított a kezdeményezésnek. A Nemzeti Újság az építkezéshez folytatott adakozás nagyszerűségét és főleg Árva Pál buzgalmát méltatta. Még másnapi vezércikkében is a miskolci eset példamutató, követésre ösztönző jellegét emelte ki, továbbá a polgári öntudat megnyilvánulásának értelmezte a történteket, mondván: „a miskolci keresztény gondolat kialakulása alulról felfelé ment”.52 Jellemző azonban, hogy a Miskolcon megjelenő, rivális Reggeli Hírlapban nemhogy részletes beszámolót nem, de egyetlen sort sem szenteltek a Magyar Jövő székházavató ünnepélyének. A nap kiemelkedően fontos politikai eseménye volt a székházavatás mellett, hogy a Korona szállóban megalakították a „Keresztény Munkások és Polgárok 50 Kolozsváry-Borcsa Mihály (1896-1946) újságíró, szerkesztő, szélsőjobboldali, antiszemita politikus, a német megszállás után és a nyilas diktatúra idején nagy hatalmú államtitkár, a háború után kivégezték. 51 Puskás Jenő: A magyar sajtó nagykorúsítása. Magyar Jövő, 1925. január 18. 1. Milotay István (1883—1963) parlamenti képviselő, szélsőjobboldali politikus, nagy hatású újságíró és szerkesztő. 52 Felavatták a vidék első keresztény sajtópalotáját. Nemyeti Újság, 1925. január 20. 7.; A miskolci polgár. Nemzeti Újság, 1925. január 21. 1-2.; lásd még: Árva Pál. Syóyaí, 1925. január 20. 1. stb. Szövetsége” (rövidebben: „Magyarok Szövetsége”) nevű pártot, mely lényegében a fajvédők miskolci helyi változatának felelt meg. Csík József, a miskolci keresztényszocialisták vezetője céljukat egyszerűen foglalta össze: „minden keresztény magyar ember egyesítése a zsidóság kisebbségi, faji törekvései ellen”. Hasonló antiszemita kirohanást intézett a gyűlésen Eckhardt Tibor is a hallgatóságához. A kormányt élesen bírálta (Bethlent opportunizmussal, a „nemzetköziséggel” való kiegyezéssel vádolta), és tipikus szélsőjobbos demagógiával úgy vélekedett, hogy a külföldi erők obskúrus összeesküvése — mely már a magyar kormányzatot is magába szippantotta — azért jött létre, hogy a növekvő árakkal, drágasággal tönkretegyék a magyarságot. Megjelölte az összeesküvés valódi haszonélvezőit is, mondván: „Tíz-tizenkét gazdag zsidóért verejtékezik egész Európa.”53 Maga a székházavatás hasonló légkörben, ünnepélyes keretek között zajlott a Nemzeti Színházban.54 A kulturális betétek mellett a felszólalók követték az előzetesen nyilvánosságra hozott sorrendet, Ravasz László ünnepi beszéde kivételével. Először Puskás Jenő, majd az ekkor a vármegye főjegyzői posztját betöltő Görgey László köszöntötte a megjelenteket. Milotay előadásában a sajtó fontosságát hangsúlyozta a „keresztény-nemzeti” államépítés szolgálatában. A Horthy-rendszer legfontosabb külpolitikai célja, a területi revízió megvalósítása érdekében is a „magyar lelkiség”, a múlt megfelelően nemzeti nézőpontú szemléletét állította a középpontba. Beszédében méltatta az alulról jövő, társadalmi kezdeményezés fontosságát. Öt követte Prohászka nagy érdeklődéssel várt előadása (lásd a Függelékben). A püspök saját korában rendkívül szuggesztív és népszerű szónoknak számított. Miskolcon tartott beszéde pontosan beleillett abba a sorba, amelyet különböző politikai rendezvényeken (elsősorban az Ébredő Magyarok Egyesületében, az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligában) tartott. Ezt a beszédét is gyakran szakították meg tapsolással, a tetszés kinyilvánításával. Prohászka közéleti beszédeit szinte mindig egy szuggesztív hatású példával indította, amelyből az 53 Németi Újság, 1925. január 20. 2. 54 A székházavatás történéseit, Prohászka Ottokár beszédét elsősorban a Magyar Jövő és a Magyarság 1925. január 20-i lapszámának 1—6. oldalain megjelent részletes tudósítás alapján ismertetjük. Tartalmában többnyire hasonló, de kevésbé részletes beszámolók megjelentek még: Fejérmegyei Napló, 1925. január 21. 1—2; Nemyeti Újság, 1920. január 20. l:,A Nép, 1925. január 20. 7. (ezt Farkas Sándor radikális újságíró írta, Prohászkával gyakran készített interjút); A magyar Miskolc ünnepe. Sgóyat, 1925. január 20. 3-4.
