A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Dénes György: A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafő betelepítése
206 Dénes György ven Imola” valóban azt jelenti, hogy ugyanaz a birtoktest és település más néven. A particula térré Noakfew megjelölés — az aggteleki templom tatárjárás előtti, román kori ablakainak előkerülése után bizton állíthatom — az 1272. évi határjárásban a tatárok által elpusztított Og > Ag település birtokteste Kecsőiek és Trizsiek közt felosztott területének a Trizsi család Noak — Imola birtokához kapcsolt része volt. A felosztás határvonala a mai Trizs—Aggtelek—Imola hármas határtól az 1272. évi oklevél határjárásában említett négyes határig húzott kissé ívelt vonallal határozható meg. Az 1295. évi adásvéteü szerződésben a Trizsiek ezt a részbirtokot csalással jócskán megnövelve, hamis határokkal adták el, de ez a Jósva-völgynek a Tekus- fiak részére történt királyi eladományozása nyomán kiderült, és azután helyreállították az évszázadokon át érvényes, törvényes megye- és birtokhatárokat. Ezek szerint Aggtelek soha nem volt Noak, és Noak sohasem volt Aggtelek. A templom román kori ablakainak előkerülése azt is bizonyítja, hogy a tatárok által elpusztított Og falu romos temploma körül épültek fel a 14. század első felében az újra telepített falu, Ogtelek házai. Ez mindenki által szemmel látható, ellenőrizhető tény. Ezek szerint a tatárjárás előtti régi és az újratelepítés utáni településhely azonos. Tehát Ogtelek > Agtelek, a mai Aggtelek területén nem volt soha a történelem során külön „ó faluhely” és egy — szerintem tévesen feltételezett — ’új telepes’-t jelentő szláv novak-ról elnevezett „új telepítvény”. 2. A NOAK NÉV EREDETE 2.1. Noak helynevek országszerte A Noak helynév már az Árpád-korban, a 13. majd a 14. századi okleveleinkben és azok későbbi átirataiban országosan több helyütt előfordul. Lássunk néhány példát, a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül, csupán szúrópróbák alapján, főképp Györffy adataira támaszkodva. Gömör megyében 1272/1303: t. Noak,15 1295/ 1315: t. Noak (Györffy 1963-1998, II. 530), Győr megyében 1271: t. Noak, 1325/1489/XVI:portio inNoah (Györffy 1963-1998, II. 611), Hont megyében 1312: de Noak (Györffy 1963—1998, III. 223), Nógrád megyében 1341/1347: p. Noak (Györffy 1963-1998, IV. 281), Z. I. 28-32. Valkó megyében 1398: p. Kwzepnoakf Verőce megyében 1255: t. Noak,11 Dráván túl 1308: p. Noak,16 17 18 1420,19 Meg nem határozott helyen 1276: castrum Noak,20 1347: p. Noak.21 A 14. század második felétől a legtöbb oklevélben és átiratban már Nouak, Novak, Nowak alakban szerepelnek a korábbi Noah vagy Noak helynevek (pl. Nógrád megyében a mai Mátranovák). Ma már egyetlen Noah ~ Noak helynév sem található Magyarország Helységnévtárában. A Gömör megyei Noak-ról maradt ránk a leggazdagabb középkori okleveles adatsor és nyelvészek meg történészek eltérő állásfoglalásai e helynév etimológiáját illetően. Ezért célszerű a Noak nyelvi eredetének kérdését a gömöri adatsoron vizsgálni, de annak szem előtt tartásával, hogy csak olyan megoldás fogadható el, amely valamennyi Noak helynév nyelvi eredetére választ ad. 2.2. Történészeink és nyelvészeink eddigi állásfoglalásai a gömöri Noak név etimológiájáról Kubínyi Ferenc közölte először nyomtatásban az 1344. és 1358. évi oklevelek szövegét. Az 1344. évi oklevél szövege előtti címsorokban „nováki birtokrészt” említ (Kubínyi 1888,133), az 1358. évi oklevél szövege előtti bevezető sorokban Nováki Dénesről és Novak birtokról ír (Kubínyi 1888, 203), holott a két oklevélben Dyonisius de Noak, illetve possessio Noak szerepel. Ezek szerint ő úgy vélhette, hogy az oklevelekben szereplő Noak helynév elírás lehet, és Novák-nak kell olvasni akkor is, ha az oklevélben Noak áll. Csánki ugyan nem foglalkozik a helynév etimológiájával, de azzal, hogy a Gömör megyei helységek ismertetésénél megvastagított címszóként a Novák nevet írta ki — bár a szövegben az 1344. évi Nouak alak után korrektül írja le az 1352. évi Noak alakot is — azt sugallja, hogy a település valós megnevezésének ő is a Novák alakot tartja, és az oklevelekben előforduló Noak névváltozat elírás lehet. Ila munkájában már tudatosan foglalkozik a helynév etimológiájával, három helyen is leírja véleményét, de eltérően, sőt egymásnak ellentmondóan. — (1) A Gömör megyei települések ismertetése során 16 ZSO. 1:576. 17 REG. ARP. 1/1-3: 324. 18 A. II. 456: 198. 19 ZSO. VII. 2357: 538. 20 REG. ARP. 11/2-3.2698:158-159. 21 A. IV. 467: 176-177. 15
