A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben 183 rézkori (Baden-kultúra) és császárkori kerámiatöredék is előkerült. Fü^ér—Vár (Gál Viktor) A füzéri Alsóvár területén 2012. június—november között folytattuk a vár rekonstrukciós kiépítését megelőző, 2011-ben megkezdett régészeti feltárásokat. Kutatóárkokkal vizsgáltuk a várudvar frekventált pontjait. Az egykori udvar középső részén, a mai turistaút nyomvonalában egy eddig ismeretlen ha- barcspadlós, feltételezhetően fa szerkezetű falakkal rendelkező, mintegy 4 x 4 m kiterjedésű épület maradványait tártuk fel. A tervezett új, modern fogadóépület helyén számos kutatóárokkal vizsgáltuk a területet. Az aránylag vékony, és csekély leletanyagot tartalmazó középkori és Árpád-kori feltöltődések alatt egy markáns, fekete színű tömör réteg jelentkezett. Ebből szórványosan neolit, bronzkori, vaskori és nagy mennyiségű kelta (kerámia és egy ezüstpénz) és római császárkori germán leletanyag (elsősorban háztartási kerámia töredékei valamint egy bronzpénz) jött felszínre. A megfigyelt és feltárt több tűzrakó hely környezetében azonban objektumokat megfigyelni nem tudtunk. A felvezető út nyugati oldalára tervezett támfal nyomvonalának kutatásakor már egy vastagabb, talán a Felsővár területéről származó középkori és Árpád-kori leletanyagot tartalmazó réteget, és több pénzérmét is találtunk, valamint feltártuk egy nagyméretű, Árpád-kori, szabadon álló kemence platniját is. A Felsővár területén folytattuk hazánk legnagyobb késő középkori fa lelet együttesét tartalmazó kútjának megtisztítását, betöltésének kitermelését, melyből mintegy 80 db építészeti faelem került elő: folyosóoszlopok, keresztgerendák, szarufák, könyökfák, fenyőből készített zsindelyek, és egyéb használati tárgyak (hordódongák, hordóaljak, módiák, képkeretek), kivételesen jó állapotban. Országosan kiemelkedő leletként előkerült a vár kútjának felvonószerkezete is, melynek korát a dendrokronológiai vizsgálat 1633—1645 közé teszi. Az előkerült leletek alapján megállapíthatjuk, hogy Füzér várát 1676-ban szisztematikusan lebontották, és ezekkel az elbontott elemekkel töltötték fel a vár kútját, megakadályozva így a későbbiekben a vízvételi lehetőséget.1 1 Lásd részletesebben jelen kötetben: Gál Viktor—Kelemen Bálint—Simon Zoltán: A füzéri Felsővár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LII (2013), 171-179. 2. kép. Középső neolitikus idoltöredék (Gibárt-Túzsa dűlő, 1. lelőhely) Bild 2. Idolbruchstück aus dem mittleren Neolithikum Gibárt—Tú^sa dűlő, 1. lelőhely (Galkó József) 2012 októberében terepbejárást végeztünk Gibárt község északi határában. A településtől kb. 1 km-re északra, a Hernád folyó kanyarulatában, a folyóparton és a domboldalban nagy kiterjedésű régészeti lelőhely található, többféle korszak leletanyagával (középső neolit AVK 1, rézkor, középső bronzkor, császárkori germán és Árpád-kor). A leletek közül külön említést érdemel egy sarlómotívumos idol töredéke, amely a középső neolitikum időszakára datálható (2. kép). Gibárt— Tú^sa dűlő, 2. lelőhely (Galkó József) 2012 októberében terepbejárást végeztünk Gibárt község északi határában. A településtől kb. 1 km-re É—EK-i irányban egy, a környezetéből jól kiemelkedő domb tetején középső bronzkori leletanyagot találtunk. Nagyjából 40 x 30 m-es területen nagyon sok kerámiatöredék gyűjthető. Gönc—Akasytódomb (Hajdú Melinda) MA régészet szak diplomamunka készítése kapcsán 2012 októberében tartottunk terepbejárást a te
