A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben
Késő kelta — kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben 101 Paticsok. Némelyik felülete simított, van, amelyik ívelő alakú. Van köztük sűrűbb és ritkább vesszőle- nyomatos, van, amelyiken szabályos hosszú árok látszik, melynek vége elkeskenyedik és lekerekített. Égettek. H: 2,5—7,5 cm, 58 darab. Paticsok. Áglenyomatosak, felületük simított. H: 2,2—11,2 cm, 20 darab. Paticsok, simítottak, áglenyomatosak, egyik szinte gömbölyű agyag, melynek átmérője 3,5 x 4,6 cm. Égettek, kormosak. H: 2,2—5 cm. Paticsok. Vörös színűek, egyik felületük simított, némelyik kormos. Van olyan, melynek felülete cserép- szerűen sima. Egyiken bütyökszerű fogó van, az egyik hengeres. H: 7 cm, 12 cm, és apró darabok, 76 darab. Paticsok, vörös színűek, áglenyomatosak, némelyik kormos. H: 2—5 cm, 50 darab. Paticsok, vörösre égettek, aprók. H: 1—4 cm, 55 darab. Kövek. Az egyik zárványos kovaszerű, a másik valószínű őrlőkő töredék. H: 2,6 cm, 6,5 cm. Korrodált zwtdarab H: 3 cm. Az ásatási dokumentáció szerint egy orsógomb volt a ház ÉNy-i negyedében. ÉRTÉKELÉS Há^ak Mezőkeresztes-Cethalom házaira, Mezőkeresztes- Fűzfás 7,10,11. objektumaira, Gelej-Sinka-halom 10, 11. objektumaira és Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. objektumára jellemző, hogy megközelítőleg téglalap alakú házak, sarkuk lekerekített.37 Tájolásuk egységesen ÉK— DNy, illetve Ny—K. Mezőnagymihály-Nagyház-tanya és a Dél-Zalában feltárt házak esetében (Horváth 1987, 10—12) a gerendát tartó oszlopok a házak rövidebb oldalának közepe táján voltak. Mező- keresztes-Fűzfás 7. és 11. objektumszámú házaknál és Gelej-Sinka-halom 10. és 11. objektumszámú há37 A Dél-Borsodi Mezőségen eddig nem kerültek elő kör alakú házak, azonban várhatók. Bükkszentlászló-Nagysáncon Párducz Mihály feltárt ilyeneket. Az egyik kör alakú ház sugara 5,4 m, egy másik átmérője 7—8 m volt, s a X. szelvény maga eg)' löm átmérőjű háznak bizonyult (Hellebrandt 1992, 42). Újabb színes légi felvételen kerek házak sora látható a Nagysánc nyugati széle mellett északra, a földvár belsejében. Kerek házra következtettek Ha- limbán, ezek átmérője 4—8 m volt (Török 1961, 22. kép; Mócsy 1974, 172—173). Mócsy utalt a Marcus oszlop kerek és négyszögletes fa házaira, melyeknek függőleges fala volt (Mócsy—Barkóczi 1963, képmelléklet). A halimbai kör alakú ház a tápiószelei III. ház analógiája (Hellebrandt 1999, 20. kép). Budapest-Gellérthegyen all. lakóház maradványainál gondolt Bónis Éva kör alakú ház lehetőségére, ugyanis a cölöplyukak ívben helyezkedtek el (Bónis 1969, 207. 79. kép, 13. tábla). zabnál középen is volt egy tartóoszlop. Különböző módon lekerekített sarkúak, de téglalap alakúak a Dél- Zalából ismert házak. Horváth a házak elemzésénél külön alcsoportként tárgyalta azokat az építményeket, melyeknél a ház közepén is volt tartóoszlop (Horváth 1987, 65—66). Hasonlót ismerünk Catajból például (Ivuzmová 1980, 3. ábra 7; Ozdáni-Hecková 1987, 394, 3. ábra), bár itt a keleti szélen középen is volt tartóoszlop. Lehetségesnek véljük, hogy akkor tettek középre erősítésként oszlopot, ha eleve gyengébb faanyaggal építkeztek, vagy ha idővel a terheléstől, esetleg a talaj lazasága miatt a gerenda megroggyant. Több esetben megfigyelhetjük, hogy a szélső oszlopok mellé támasztékul egy másikat vertek le. Ahol szükséges volt, oda tettek még tartóoszlopot. Gelej-Sinka-halom 11. objektum háznál két külső cölöplyukat is megfigyelhettünk, melyek nem voltak olyan mélyre verve, mint az ÉK-i sarokban levők, de a ház szerkezetében lényeges szerepük lehetett, hiszen a belső, középen levő cölöplyukkal megközelítőleg Ny—K irányú vonalban helyezkedtek el. Mezőkeresztes-Fűzfás 10. objektum háznál a DK-i sarokban és a keleti oldalon kívül is találtunk cölöplyukat. A külsőt nem ütötték mélyre, épp hogy a végének helyét dokumentálhattuk. A 37. objektumnál (18. kép 3) egy belső és három külső cölöplyuk utal a tartó oszlopokra, a déli oszlopot meg is támogatták egy másikkal. Két külső gerenda tartotta Sajópetri-Hosszúdűlőben a 02.B.32 = 03.B.32. jelzésű ház tetőszerkezetét a megmaradt cölöplyukak szerint (Tímár et al. 2007, 171). Kétcölöpös házat építettek a császárkorban is, vidékünkön például Szirmabese- nyőn tártak fel ilyent (K. Végh 1999, 216), az ásató az 1. századra datálta. Széles lejáró részt bontottunk ki Mezőkeresztes- Fűzfáson a 7. és 10. objektum háznál, ahol a bejárat a 7. ház esetében keleten, all. ház esetében nyugaton lehetett. Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. objektum ház déli részén volt széles bejárati rész, ahol a gödörkomplexum van. Lehetséges, hogy a tornácot tartó oszlopok helyei ezek, melyeket különböző időkben cseréltek, vagy megerősítettek. Elképzelhető az is, hogy a bejárati részt egyszerűen kikoptatták a használat során, és ezt időnként feltöltötték. Az ásató megfigyelése szerint ugyanolyan cserepek voltak a gödrökben, mint a házban. Kis előtere volt Nyéklád- háza-Istvántónál feltárt háznak (Hellebrandt 2006, 2. kép), mely nem volt olyan mély, mint maga a ház belseje. A Gellérthegyen az 5. háznak volt kis előtere, tornáca, két tartógerenda helye utal rá (Bónis 1969, 208). A kelta telepeken szokás volt a lakóteraszt kaviccsal felszórni, nyilván a gödrös kikopás megelőzését szol
