A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
RÉGÉSZET - P. FISCHL Klára-REBENDA János Pál: Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori településszerkezetében. Onga-Heinlein-tanya
58 Fischl Klára— Rebenda János Pál Itt fúrásokkal vagy geofizikai vizsgálattal lehetne igazolni a feltételezett árok meglétét. Az egykori település területe gyomos, így a felszín fedettsége is nehezíti a település határainak és szerkezetének meghatározását. Onga-Heinlein-tanya beleillik a Hernád mentén ismert hatvani és füzesabonyi települések hálózatába 8 (10. kép). A Hernád síkságán és két magaspartján, illetve a Vadász-patak völgyében egymástól nagyjából 5— 10 km-es távolságban elhelyezkedő településekből álló hálózatot ismerünk. Az alföldi sík a Sajó és Hernád folyók összefolyásának környékén szűkül össze, innentől északra a Hernád völgyében járunk. A két földrajzi régió találkozásánál található a síkvidék egyik legnagyobb méretű teli települése: Hernádnémeti—Németi halom (korábban Bőcs—Nagyhalom: KALICZ 1968, 116). A lelőhelyen füzesabonyi és hatvani leletanyag egyaránt gyűjthető. A keleti parton észak felé haladva a füzesabonyi kultűra két ismert temetkezési helye következik egymás után. Hernádkak-Temető: Tompa Ferenc 1934 és 1935 között 134 zsugorított csontvázas és 3 hamvasztásos sírt tárt fel a jelenlegi református és katolikus temetők közötti területen (B. HELLEBRANDT 2005, 5-9). A leletanyag Bóna István illetve Emily Schalk publikációiban látott napvilágot (BÓNA 1975, 149-151; Taf. 154-164; SCHALK 1992). 2009 folyamán e cikk szerzői terepbejáráson azonosították a temetőhöz tartozó település helyét Gesztely— Hernádkak Első nyomás - Harmadik nyomás-dűlőkben. A területet átszelő út építésekor Megay Géza feltehetően bronzkorinak meghatározható objektumokat azonosított (B. HELLEBRANDT 2005, 11). Megyaszó—Temető: 1932—1934 között Megay Géza és Tompa Ferenc 225 sírt tárt itt fel. A temető pontos helye ismereden, a Megyaszót Szentistvánbaksával összekötő út építése során kerültek elő a sírok. A leletanyagot szintén Bóna István és Emily Schalk publikálta (BÓNA 1975, 149-151; Taf. 165-189; SCHALK 1994). Megyaszó—Istenhegy területén, a Megyaszót Szentistvánbaksával összekötő úttól keletre szintén e cikk szerzői egy 1964-ben készült légi felvétel alapján egy körárokkal körbevett települést azonosítottak. A terület terepbejárása során a felszínen bronzkori kerámiaanyagot gyűjtöttünk. Bizonyítottnak véljük, hogy e területen a temetőhöz tartozó település nyomára bukkantunk. Felsődobsza—Várdomb: a magaspart szélén található lelőhely jelentős része mára elpusztult. Kalicz Nándor katalógusa alapján mind a hatvani, mind a füzesabonyi kultúra megtelepedett a területen (KALICZ 1968, 117). Hernádbüd-Várdomb: a lelőhely Gibárt és Hernádbüd között található, a magaspart aszóvölgyekkel közrezárt kiugró részén. Kutatására 2007—2008-ben került sor (P. FISCHL-PUSZTAI 2009). A hatvani kultúrába tartozó település belső magja 53—60 m átmérőjű volt. Az aszóvölgyekbe záró félköríves árok 4 méter mély és 20 méter széles lehetett. A platón az árkon kívül intenzív leletanyaggal jellemezhető külső lakórészt, majd elszórtan gödrös települési egységet figyeltünk meg. E lelőhelyen igazoltuk először a hatvani és a füzesabonyi kultúra településeire is jellemző összetett településszerkezetet. A jobb parton északról délre haladva Méra—Földvár lelőhelye hasonló földrajzi helyzetben és belső szerkezettel jelentkezik, mint Hernádbüd-Várdomb. Kalicz Nándor a hatvani és a füzesabonyi kultúrák lelőhelyeként említi (KALICZ 1968, 117). Terepbejárásunk során csak hatvani leletanyagot találtunk itt. Fontos megemlíteni az Abaújdevecser—Békás-tó lelőhelyen előkerült 12 kg-os kartekercset (B. HELLEBRANDT 2009, 2011), mely formai jegyei alapján véleményünk szerint a füzesabonyi kultúra körébe sorolható. A lelet szórványként került a Herman Ottó Múzeumba, melyet magányosan deponált, különleges egyedi tárgyként értelmezhetünk. Településnyomot nem ismerünk a környékéről, de a bronzkori térhasználat miatt szükségesnek tartottuk megemlíteni felsorolásunkban. A völgytalpban fekszik Fügöd—Várdomb és Ináncs— Dombrét települése. Míg Fügödöt Kalicz Nándor Hernádbüdhöz és Felsődobszához hasonlítja (KALICZ 1968, 117), addig Ináncs esetében ásatás bizonyította, hogy a lelőhelyen csak a füzesabonyi kultúra telepedett meg (S. Koós 1987; B. HEIXEBRANDT-LOVÁSZ 1988, 268). A Hernád-völgy jobb parti mellékfolyója, a Vadász-patak mentéről ismert további két település. Alsóvadász-Várdomb valódi telijén korábban Tompa Ferenc végzett ásatást, amelynek során a hatvani kultúra emlékanyagát sikerült feltárni. 1979-ben Simán Katalin folytatott feltárást a teilen, melynek leletanyaga jelenleg feldolgozás alatt áll. 9 E lelőhelyről közölte Szathmári Ildikó azt az aszkoszt, melynek a belsejében található szerves anyag maradványokat részletes 8 A hatvani és a füzesabonyi kultúra településeiről legutóbb összefoglalóan Koós 2002. 9 Szathmári Ildikó szíves szóbeli közlése.
