A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
RÉGÉSZET - P. FISCHL, Klára-KIENLIN, Tobias, L.-SERES, Nándor: Bronzkori (RBAl-2) településkutatások a Borsodi-síkságon és a Bükk hegységben. Áttekintés és újabb eredmények
Bronzezeitliche (RBAl-2) Siedlungsforschungen auf der Borsoder Ebene. .. 43 BRONZKORI (RBAl-2) TELEPÜLÉSKUTATÁSOK A BORSODI-SÍKSÁGON ÉS A BÜKK HEGYSÉGBEN. ÁTTEKINTÉS ÉS ÚJABB EREDMÉNYEK Kulcsszavak: településszerkezet, hatvani kultúra, füzesabonyi kultúra A dolgozat bemutatja a Borsodi-síkság és a Bükk hegylábi területek hatvani és füzesabonyi kultúrába tartozó településeit. A két kultúra települési stratégiája azonosnak mondható. A Bükkből az Alföldre folyó patakok magaspartjain és a síkot tagoló folyók mentén (Hernád, Sajó, Hejő, Rigós/Enekes, Csincse) találhatók a települések. A víz közelsége minden esetben meghatározó tényező. A települések belső tagolása azonos. Egy teli vagy teli jellegű központi részt mély és széles árok vesz körül. Ezen kívül koncentrikus szerkezetben található a külső települési egység, mely további két részre osztható. Közvedenül az árok mellett lakófunkciójú, házakkal jellemezhető terület állt. Ezen kívül feltehetően tároló vagy különböző tevékenységek űzésére szolgáló, gödrökkel jellemezhető zóna található. A települések ilyen belső tagolását mindkét kultúra esetében meg tudtuk figyelni. A hatvani településszerkezet sűrűbb, itt a falusias jellegű települések egymástól 5-10 km-re helyezkednek el. A kora és középső bronzkor váltásakor a hatvani kultúrát a vizsgált területen felváltja a füzesabonyi kultúra. Néhány új alapítású településen kívül (Füzesabony-Öregdomb, Emőd-Karola szőlők, Ináncs—Várdomb) ebben az időszakban a hatvani kultúra településeit használják tovább. Egyes hatvani telepeket azonban nem népesít be a füzesabonyi kultúra, így összességében kevésbé sűrűn telepíti be az adott környezetet. Ezzel szemben egyes lelőhelyeken megfigyelhetjük, hogy a füzesabonyi település nagyobb kiterjedésű, mint az őt megelőző hatvani (Ároktő—Dongóhalom, Tard—Tatárdomb). Az első ránézésre egységesnek tűnő települési képet árnyalja, hogy egyes települések központi része valódi teli (Hernádnémeti-Németi halom, Szakáld—Testhalom, Ároktő—Dongóhalom, Mezőcsát—Pástidomb), míg más esetekben többrétegű, de úgynevezett teliszerű, jóval kisebb rétegvastagsággal rendelkező belső, központi rész található. Az árokkal körülkerített központi terület méretében is igen jelentős eltérések figyelhetők meg. A Kalicz Nándor és Koós Judit munkásságából már ismert települési adatok mellett, a dolgozat a vizsgált területen folytatott új kutatási eredmények rövid bemutatására vállalkozott. Elsősorban Tard—Tatárdomb, Emőd—Nagyhalom és Mezőcsát—Laposhalom geofizikai felmérésének adatait, illetve Tard, Emőd és Vatta—Testhalom légi fényképeit, valamint néhány újonnan felfedezett, illetve elfeledett, de beazonosított lelőhely (Mezőcsát-Harang-domb, Emőd-Karola szőlők, Gelej-Pincehát) adatait kell kiemelni. P. FischtKlára— Kienlin, Tobias F.— Seres, Nándor
