A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
RÉGÉSZET - PINTÉR-NAGY Katalin: Kora népvándorlás kori sír Pácin–Szenna-dombról
Kora népvándorlás kori sír Pacin—Szenna-dombról 101 1983, 19. térkép). 2 7 Az üvegből készült kardgyöngyök használata Európában elsősorban a Kr. u. 5. század második felében, 6. század legelején a leggyakoribb (MENGHIN 1983, 142-143). KERÁMIA A Pácin-Szenna-dombi kisméretű szürke bögre talpkorongos kiképzése gyakori jelenség a késő szarmata és hun időszakban, azonban az 5. század középső harmadától már nem jellemző az ilyen típusú kerámiák használata (B. TÓTH 2006, 107). Hasonló tagolt talpú példányok kerültek elő Hejőkeresztúr—Homokbányán (CSALLÁNY 1958, 84), Tiszadob-Sziget 6. sírból (ISTVÁNOVITS 1993,95-96),Tiszavalk 11. sírból, Csongrád-Kenderföldekről (GARAM-VADAY 1990,188, 212), Szihalom-Budaszög X.l.B. sírból (FODOR 1997, 192), valamint a pácini lelőhely közelében fekvő tiszakarád— inasai temetőből (LOVÁSZ 1986, 11). A PÁCIN-SZENNA-DOMBON FELTÁRT CSONTVÁZLELET VIZSGÁLATA [Kővári Ivett] Hiányos koponya és vázcsontok. A koponyából az alapi rész teljesen, az arc csontjainak nagy része hiányzik. Az alsó végtag és a felső végtag csontjai rendkívül töredékesek, hiányosak. A nemmeghatározásra alkalmas jellegek alapján (a tuber frontale et parietale, glabella et arcus superciliaris, processus mastoideus, margo supraorbitalis, caput mandibulea, incisura ischiadica major és linea aspera) a szexjelzője: +1,0. Eletkormeghatározásra a csontok töredékessége alapján csak az obiiteráció és a femur proximális epifizise volt alkalmas. Eletkorcsoportja senium (60-x). Ennek az életkorcsoportnak megfelel a fogak, különösen a molarisok kopásának erőssége. A koponya egyes morfológiai jellegeket figyelembe véve curvoccipital, az apertúra pirirformis anthropin, alveolaris prognathia nincs, a homlok dőlése egyenes. A rekonstruált testmagasság 171 cm. Paleopatológiai elváltozás nem volt az egyénen megfigyelhető (ez esedegesen betudható a maradványok igen rossz megtartásának). Szájpatolóhgia: Ciszta/Abcessus: a maxilla jobb oldalán a PM2 és a Ml felett. ÖSSZEGZÉS A Pácin—Szenna-dombon feltárt sír temetkezési szokásait vizsgálva megállapítható, hogy nagy hasonlóságot mutat a Tiszadob-körhöz sorolható temetők sírjaival (D—E-i tájolás, egy-egy edény elhelyezése a halott lábához, hosszú és széles sírgödrök). A vizsgált sír leletanyagán kétféle hatás figyelhető meg. A hunok térhódításával jelentek meg a Kárpát-medencében a kerek, csattestre hajló peckű ezüstcsatok, valamint a kardgyöngyök. Jellegzetes hun kori formának tekinthető a pácini sír ezüstcsatja, melyet széles körben használtak a Hun Birodalom felbomlása után is. Az üvegből készült gyöngyök kardgyöngyként történő használata azonban csak a Hun Birodalom bukása után vált gyakoribbá, a Kárpát-medencében viszont ebben az időszakban sem jellemző ez a tárgytípus. Emellett germán, kora Meroving-hatás figyelhető meg a kétélű kard hüvelyszerelékein. Az 5. század második felére datálható a hosszanti bordadíszítésekkel ellátott ezüst hüvelytorkolat-lemez és a páros kardhüvely-függesztőveret. Ez utóbbi tárgytípus a Kárpát-medencében nem túl gyakori lelet, még Zsitvabesenyőből (Besenov, Szlovákia) és Epölből ismert ilyen veret. A zsitvabesenyői példány azonban mind anyagában, mind kiképzésében, mind díszítésében teljesen különbözik a pácini lelettől. Az epöli függesztőveretek pedig a Nydam—Porskaer típusú veretekhez sorolhatók, és a pácin—szennai páros függesztőveretek is ehhez a típushoz állnak a legközelebb. Ezenkívül még megállapítható, hogy a váz lábánál talált kisméretű talpkorongos bögre használata az 5. század középső harmada után már nem jellemző. Annak ellenére tehát, hogy a pácini sír temetkezési szokásaiban nagyfokú rokonságot mutat a 4. század végére, 5. század elejére datálható Tiszadob-körrel, a leletanyaga alapján azonban későbbre keltezhető. Elsősorban a kard hüvelyszereléke (torkolademez, páros függesztőveret) alapján a Pácin-Szenna-dombi sír az 5. század középső harmadának végénél korábbra nem datálható. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném megköszönni az ásatásvezető Wolf Máriának, hogy átengedte a leletanyag közlését; neki, B. Tóth Ágnesnek és Kulcsár Valériának értékes megjegyzéseit, tanácsait; Kővári Ivettnek a Pácin—Szenna-dombon feltárt csontvázlelet vizsgálatát; valamint Haraszti Lászlónak a táblaképek elkészítését. 2 7 A gepida soros temetőkben elsősorban mészkő, ritkábban borostyán gyöngyök a meghatározók (BÓNA-NAGY 2002, 213; NAGY 2004,152,187; NAGY 2005, 126).
