A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - PINTÉR-NAGY Katalin: Kora népvándorlás kori sír Pácin–Szenna-dombról

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 93-104. KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍR PÁCIN-SZENNA-DOMBRÓL Pintér-Nagy Katalin Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék Absztrakt: A Pácin-Szenna-dombi lelőhelyen 2005-ben leletmentő feltárás során került elő a tanulmányban vizsgált D-É-i tájolású sír. A halott mellékleteként egy hosszú, kétélű vaskard, ezüst kardhüvelytorkolat-lemez, páros kardhüvely-felfiiggesztő bronzveret, üveg kardgyöngy, ezüstcsat, bronzcsat és egy kisméretű szürke kerámia került elő. A pácini sír a temetkezési szokása alapján nagy hasonlóságot mutat a Tiszadob-körhöz sorolható temetők sírjaival. Leletanyagán kétféle hatás figyelhető meg. A hunok térhódításával jelentek meg a Kárpát-medencében a kerek, csattestre hajló peckű ezüstcsatok, valamint a kardgyöngyök. Emellett kora Meroving-hatás figyelhető meg a kétélű kard hüvelyszerelékein. Annak ellenére, hogy a pácini sír temetkezési szokásaiban hasonlóságot mutat a 4. század végére, 5. század elejére datálható Tiszadob-körrel, a leletanyaga alapján azonban későbbre keltezhető. A Pácin-Szenna-dombi sír az 5. század középső harmadának végénél korábbra nem datálható. Kulcsszavak: Pácin-Szenna-domb, kardhüvelytorkolat-lemez, páros kardhüvely-felfuggesztőveret, kardgyöngy A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben fekvő Pácin-Szenna-dombi lelőhelyet elsőként 1991ben, terepbejárás során észlelték a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai. A területről népvándorlás- és Árpádkori leletek kerültek elő. A Tisza árvízmentesítését célzó Vásárhelyi-terv keretén belül épülő árapasztó tározó gátjának nyomvonala érintette a lelőhelyet, ezért szükségessé vált a feltárása. A munkafolyamatok 2005 novemberében kezdődtek meg, amikor is a felület lőszermentesítése során 60 cm mélységben egy sir került elő. A leletmentést Ringer István végezte. Az 1,28 ha alapterű lelőhely megelőző feltárását Wolf Mária vezette 2007. május 2. és július 27. között. Ennek során 41 ház, 38 szabadon álló kemence, 150 gödör, valamint 16 hamvasztásos sír került elő. A telepjelenségek többsége és a hamvasztásos rítusú sírok a 7—9. századra datálhatok, emellett még Árpádkori objektumokat is feltártak a lelőhelyen.

1 Jelen tanulmány célja a 2005-ös leletmentés során feltárt sír anyagának ismertetése. SÍRLEÍRÁS A feltárási munkálatok megkezdése előtt, 2005 novemberében a feltárandó területen tűzszerészek a domb tetején egy sírt észleltek. A halott mellé eltemetett vaskardot és ennek hüvelytorkolat-veretét mozdították el.

2 A sír foltját a bolygatás következtében csak körülbelül 55 cm mélységben észlelték a leletmentés során. Az aknasír szabálytalan téglalap alakú, 225 cm hosszú, 120 cm széles és 60 cm mély volt. A nyújtott, háton fekvő, D—E-i tájolású váz koponyája balra dőlt, állkapcsa kinyílt. A Pácin—Szenna-dombi halott karjait szorosan a test mellé fektették, lábai is szorosan egymás mellett helyezkedtek el. A csontváz hosszú csontjainak és koponyájának állapota viszonylag rossz megtartású volt, a bordái, a csigolyái, a kéz- és a lábfej csontozata többnyire nem maradtak meg (1. kép). A halott mellékleteként egy vaskard, ezüst kardhüvelytorkolat-lemez, páros kardhüvely-függesztő bronzveret, kardgyöngy, ezüstcsat, bronzcsat és egy kisméretű szürke edény került elő. A sírt a leletmentést végző régész 4—5. századi germán sírnak határozta meg. LELETEK LEÍRÁSA A váz bal oldala mentén, közvetlenül a kar és a combcsont mellett feküdt a hosszú, kétélű vaskard (2. kép 1). A tűzszerészek a terület átvizsgálása során ezt a leletet észlelték, és meghajlították a pengéjét. A markolat vastüskéje a pengével egybekovácsolt, keresztvasa nem volt. A markolat és a penge találkozása derékszöget 1 A leletmentő és a megelőző feltárás során előkerült leleteket a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Gyűjteménye őrzi. 2 A kard pengéjét a felső harmadában meghajlították.