A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - P. FISCHL Klára-REBENDA János Pál: Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori településszerkezetében. Onga-Heinlein-tanya

Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori településszerkezetében 57 9. kép. Tiszabábolna-Fehérló-tanya légi fényképe (Fotó: Czajlik Zoltán) Abb. 9. Luftaufnahme non Tis%abábolna-\

:ehérló-tanya (Photo: Zoltán Czajlik) forma, ferde éllel kialakítva a harangedényes kultúra típusa, használata a bronzkor korai szakaszára tehető.

6 A fentebb említett konkáv bázisú hegyek általánosak a késő rézkor, kora- és középső bronzkor időszakában (HORVÁTH 2009, 417-418). Az itt bemutatott darabot összefüggésbe hozhatjuk a Horváth Tünde által I./2.ként elkülönített hegy altípussal is, melynek tipológiai ismérve csak a bifaciális kidolgozás. Pontosabb datálása tipológiai úton nem lehetséges, mivel a kora és középső bronzkor pattintott kőipara között nem mutatható ki törés (HORVÁTH 2009, 424). Nyersanyaga miatt pontosan illik ahhoz a megállapításhoz, mely szerint „Északkelet-Magyarországot a helyi nyersanyagon alapuló, főleg penge alapú, kis-eszközös készlet jellemzi" (HORVÁTH 2009, 424). A település belső szerkezete az újkori planírozás miatt nem megállapítható. Az eddig ismert hatvani és füzesabonyi falvak közül a Tiszabábolna—Fehérlótanyai hatvani telep áll legközelebb a Heinlein-tanyai településhez. Tiszabábolnán a Csincse egykori kanyarulatában települt le a hatvani kultúra lakossága. A folyó éles ívű kanyarját a legkeskenyebb ponton átvágták, így a település belső magját három oldalról a Csincse természetes vize, míg a negyedik oldalon a mesterséges árok határolta (9. kép). Kalicz Nándor szerint az így lehatárolt terület a legnagyobb hatvani település, a vízzel körülzárt területen kívül pedig nem találhatók további telepnyomok (KALICZ 1968, 118, 134). Ez ellentmond a hatvani kultüra általános településtípusának, melynek alapvető jellemvonása, hogy egy viszonylag kisméretű, belső, többrétegű településmag körül széles árok található. Ezt övezi egy intenzívebb, lakásra szolgáló, majd egy további, feltehetőleg tároló és munkaterület jellegű, gödrös települési egység (P. FISCHL-PUSZTAI 2009; P. FISCHL-KIENI.IN-SF.RES 2012; P. FISCHL-KIENLIN 2013). A Fehérló-tanyai település esetében a mesterséges árok külső oldalán levő terület hosszú ideje gyep, így itt felszíni leletek alapján nem eldönthető, hogy lakták-e vagy sem. Onga esetében a Bársonyos kanyarulatát levágó, általunk feltételezett árok helyén elplanírozott földréteg található. 6 Horváth Tünde szíves szóbeli közlése. 7 A légifelvételt Czajlik Zoltán készítette, használatáért ezúton mondunk köszönetet.