A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense
A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse... 191 A bogyós növények gyűjtögetése hosszú ideig tilos és büntetendő cselekedetnek számított. Az erdész nem egyszer kapta rajta az asszonyokat, amint az erdő terméseit gyűjtötték, ám megvárta, amíg megszedték az edényt, csak ezután öntette ki velük a gyümölccsel teli vedreket. A megszedett gyümölccsel Ohután (ma Bükkszentlászló) keresztül gyalog jártak le Miskolcra. A nagy piac mindig szerdán volt, ezért az újhutai asszonyok igyekeztek kedden összegyűjteni a friss árut. Az idegenforgalom fellendülése következtében megváltozott a gyűjtés és az árusítás jellege: a helyi lakosság és az üdülők között egyfajta kereskedelmi kapcsolat jött létre, amely az erdei termések iránti növekvő keresletben nyilvánult meg. Az üdülők általában megkérték a helyi ismerősöket arra, hogy erdei gyümölcsöket gyűjtsenek nekik. így váltak a helyiek megrendelőivé. E mellett a falu lakossága mindent felhasznált saját háztartásában is, amit az erdő kínált, pl. a málna-, szeder- és eperlevélből teát főztek, a bodza terméséből lekvárt, virágából teát. A bojtorjántea is közkedvelt volt. A vad gyümölcsökből (planka, planki [planka, planki]) susenki-1 [susenki] (aszalt gyümölcsöt) készítettek. A legfontosabb bogyós növények és erdei gyümölcsök a következők: cernica [csernyica] = Rubus fruticosus L. - cernica - vadszeder. Felhasználása: szörpként, lekvárként, leveléből teát főznek. drinka, drinki [drinka, drinki] = Cornus mas L. (svib) drien — húsos som. Felhasználása: gyümölcsét fogyasztják, lekvárt, szörpöt, pálinkát főznek belőle. habdza [habdza] = Sambucus ebulus L. - baza/chabdza - földi bodza, gyalogbodza. Felhasználása: terméséből lekvárt, szörpöt, virágjából üdítőitalt, szörpöt és teát készítenek. habdza [habdza] = Sambucus nigra L. - baza cierna - fekete bodza. Felhasználása: szárított virágából teát főznek. jahodi [jahodi] = Fragaria vesca L. — jahoda obycajná - erdei szamóca. Felhasználása: szörpöt, lekvárt készítenek belőle, leveléből teát főznek. maiina [maiina] = Rubus idaeus F. — ostruzina maiina - málna. Felhasználása: szörpként, lekvárként, habart mártásként, leveléből teát főznek. planki pl. [planki] = vadalma, vadkörte planka, dive hruski [planka, gyive hruski] = Pyrus communis - hruska planá - vackor. Felhasználása: gyümölcsként fogyasztották, aszalták, savanyú káposztába rakták, ecetet készítettek belőle. planka, diva jablon [planka, gyiva jablony] = Malus sylvestris (M. communis ssp. Acerba) — jablon planá - vadalma. Felhasználása: aszalt formában (susenki [susenki]) teaként, kompótként és édes habart mártásként fogyasztják. sipki [sipki] = Rosa canina - ruza sípová - csipkebogyó. Felhasználása: tea, lekvár, bor, szörp formájában. troskavica [troszkavica] = Fragaria viridis —jahoda trávnicová — csattogó szamóca/csattanó eper. Felhasználása: érett gyümölcsét nyersen fogyasztják. dive slivicki pl. [gyive szlivicski] = Prunus spinosa - trnka obycajná - kökény mukina [mukinya] = Crataegus oxyacantha (C. laevigata) — hloh jednosemenny — galagonya A szörp / szaft (saft [szaft]) készítésének módja: a gyümölcsöt szétnyomkodják, befőttes üvegben / cukerhábelben /cukerhablikban napon hagyják érlelődni, majd leszűrik, a magot cefrébe teszik, a levet cukorral felfőzik. A gyümölcsszörpök enyhén alkohol tartalmúak. Pálinkát leggyakrabban szilvából főznek, de ahogy fentebb említettem, bodzából, somból és más gyümölcsből is készítik. A csipkebor receptje: „Do jedneho korsova, d'esatlitroveho dali dve-tri kila "sipki a na to pet litre vodi a kilo cukru a na to handricku. To dozrievala za dlhi cos — dva mesace — a potom to cedili, dali do sklenkah a bolo to hotove, viborne bolo" [do jedneho korsova, gyeszatylitroveho dali dve-tri kila sipki a na to pety litre vodi a kilo cukru a na to handricsku. to dozrievala za dlhi csasz — dva meszace — a potom to cegyili, dalod o szklenkah a bolo to hotove, viborne bolo]. 2' Különösen az erdei munkák során — ha kevés volt az ivóvizük, de frissítőként is - fák nedvét fogyasztották és fogyasztják ma is: javorova voda [javorova voda] = jávorfa nedve (jávor - Acer pseudo-platanus L. — jávor horsky — hegyi juhar) brezova voda [brezova voda] = nyírfa leve (breza — Betula pendula Roth - breza bradavicnatá - közönséges nyír) klenova voda [klenova voda] = juharfa nedve (klen - Acer campestre — jávor pofny — mezei juhar) Az erdei virágokat részben értékesítés céljából gyűjtötték. A még élő szlovák virágnevek a következők: cicavka [cicavka] = Anchusa officinalis - smohla lekárska - orvosi atracél / bárányfestő / szopóka fialka [fialkaj = Viola reichenbachiana — fialka — erdei ibolya 2 1 „Egy tízliteres korsóba 2-3 liter csipkebogyót, 1 kg cukrot tettek, ehhez 5 liter vizet töltöttek, majd egy ruhával lefedték. Hosszú ideig érlelődött, két hónapig is, majd leszűrték és üvegekbe töltötték, kitűnő ital volt." Adatközlő: Gémesi Károlyné Császári Ildikó (1940).
