A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense

A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse... 185 volami, aj sz konyami isii a predavali vapno z gyegyini do gyegyini, őszem mazse alebo gyeszety mazse nakladli na voz].

1

2 A meszesek faluról falura jártak. Portékájukat „Meszet vegyenek\" felszólítással kínálták. „A fiadé kriceli, ze „ Vapno kupujte!" [a fsagye kricseli, zse vapno kupujtye]. Meszeléshez 2-3 (maximum 15-20) kg meszet vásároltak általában nagyobb ünnepek — húsvét, búcsú, karácsony — előtt. „Na jar na velku noc kupovali, v lete ked'permetezték a szőlőt, a mészből készítették a permetlevet, építkezésre 1 mázsa meszet vettek... buli co kupili 15—20 kile ked'isii velke svatki, ze nah sipekne vilica hizu" [na jar na velku noc kupovali, v letye, kegy ... buli cso kupili 15—20 kile kegy isii velke szvatki, zse nah szi peknye vilicsa hizsu].

1

3 A meszet 10 kg-ig kézi mérleggel mérték. „Z mincirem predavali vapno" [z mincirem predavali vapno]. Nagyobb mennyiség esetén a háznál mérték ki. „Isii do hize a tam zmerali" [isii do hizse a tam zmerali] ,

1

4 A meszet nem csak pénzért árulták, voltak olyanok, akik csak természetben tudtak fizetni, ilyen esetben búzát, rozst, árpát, lisztet, gyümölcsféléket adtak cserébe. ,ŐLa vapno dostali psenicu, zito aj jarec, ked' dagdo nemal penazoh s tim platil a bulo aj tak, co dine dali... jablukoh, orehoh donesli s cesti. Ale najme semeno davali za vapno, aj muku davali, ked'nemali penazoh" [za vapno dosztali psenyicu, zsito aj jarec, kegy dagdo nyemal penyazoh sz tim platyil a bulo aj tak, cso dinye dali... jablukoh, orehoh donyeszli sz 1

2 „Ökörfogattal és lovas kocsival is szállították a meszet faluról falura járva, egy kocsira nyolc—tíz mázsa meszet pakoltak." Adatközlő: Czeglédi Rezsőné Hegedűs Aranka (1928), aki anyai nagyapám húga, közismert néven „Frida néni". Elmondása szerint dédapám ökreit (Piktort és Bárót) az éjjeli legelést követően mindig neki kellett megkeresnie az erdőben. Dédapám egyaránt rendelkezett ló- és ökörfogattal. A lovas kocsival ő maga szállította az égetett meszet az Alföldre, és amikor az egyetlen fia, anyai nagyapám katona volt, akkor a két idősebb lányt (Lujzát és Mártát) fogta be fuvarozásba, akik az ökörfogattal vitték a meszet. Hogy a lányoknak ne essen bajuk, jól kellett megszervezni az utat. Dédapám korábban indult útnak a gyorsabb lovakkal, így hamarabb túladott a mészen és Balmazújvárosban bevárta a lányait. Miután a lányok meszét is eladták, először az ökrös fogat indult útnak, mert így útközben a lovas kocsival beérte a lányokat és egyszerre értek haza. Balmazújvárosban egy ismerős családnál szállhattak meg, akik viszonzásul a dédapáméknál pihenhettek Bükkszentkereszten két hétig. 1

3 Adatközlő: Czeglédi Rezsőné Hegedűs Aranka (1928). 1

4 „Mérleggel adták el a meszet. Bementek a házba és ott mérték meg." Adatközlő: Czeglédi Rezsőné Hegedűs Aranka (1928). ceszti. ale najme szemeno davali za vapno, aj muku davali, kegy nyemali penyazoh].

1

5 A második világháború után az állatállomány drasztikusan lecsökkent, amelynek hátterében legfőképpen gazdasági okok állnak: az erdei munkákat gépesítették, a fogatok helyett tehergépkocsikkal szállították az égetett meszet (VERES 2003, 175). A fuvarozással szorosan összefüggő mészégetésről különálló fejezetben szólok. A fuvarozáshoz kapcsolódó szókincs Főnevek: cesta, -i f. [ceszta] = út cutak, m. [csutak] = szalmacsutak drevo, -a n. [drevo] = fa d'edina, -i f. [gyegyina] = falu den, dna m. [gyen, dnya] = nap furman, -a m., pl. furmane [furman, furmanye] = fuvaros hiza, -i f. pl. hize [hizsa, hizse] = ház jabluko -a n. [jabluko] = alma jarec, jarca m. [jarec, jarca] = árpa kletka, -i f. [kletka] = kaloda kon, -a m. pl. kone [kony, konye] = ló leto, -a n. [leto] = nyár maza, -i f. [mazsa] = mázsa mesto, -a n. [meszto] = rakodóhely mincir m. [mincir] = mérlegfajta Miskolc, -a m. [miskolc] = Miskolc ntuka, -i f. [muka] = liszt orex, oreha m. [oreh, oreha] = dió otpust, -u m. [otpuszt] = búcsú penaze pl. [penyaze] = pénz plat, -u m. [plat] = fizetés, bér psenica -i f. [psenyica] = búza semeno -a n. [szemeno] = mag svatek, svatku m. [szvatek, szvatku] = ünnep sajta, -i f. [sajta] = ölfa tiden, tidna m. [tideny, tidnya] = hét vapno, -a n. [vapno] = mész Velka noc [velka noc] = húsvét vol, -a m. pl. voli [vol, voli] = ökör voz, -a m. pl. vozi [voz, vozi] = kocsi, szekér zito, -a n. [zsito] = zab 1

5 ,A mészért búzát, rozst és árpát kaptak, ha valakinek nem volt pénze, ezzel fizetett, megesett, hogy dinnyét adtak...almát, diót hoztak az útról. De főleg gabonát adtak a mészért, de lisztet is, ha nem volt pénzük." Adatközlő: Czeglédi Rezsőné Hegedűs Aranka (1928).