A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén
164 Bodnár Mónika A nőtlenség - a papoktól eltérően — nem kötelező számára (DIÓS-VICZIÁN 1993-2010, VII. 850). A putnoki licenciátus, Murányi István nős volt. O és felesége is Putnokon hunytak el 1751-ben. Az anyakönyvi bejegyzés szerint 1751. március 16-án temetik el a korábbi időben hcenciátusi feladatokat ellátó Murányi Istvánt, akinek korát mintegy 70 évre becsüük. 2 Valójában ekkor már 83 éves lehetett, hiszen 1733ban a vizitáció szerint 65 éves volt. Alig egy hónappal később, április 14-én özvegyét, Annát is eltemetik. 3 Talán az ő fiuk lehetett Murányi Lőrinc putnoki tanító, akinek nevével többször találkozunk az anyakönyvekben. De az sem kizárt, hogy maga Murányi István is tanító volt. Erre azért gondolhatunk, mert a keresztelési anyakönyvben találkozunk ilyen bejegyzéssel. Először 1736. szeptember 21-én szerepel a Eaurentius Murányi Eudi-Magister Put. bejegyzés. 4 1737. március 5én Stephanus Murányi LudiMagister ohash&tóő 1741 novemberében ismét feltűnik a l^aurentius Murányi név. 6 Ebből arra következtethetünk, hogy az 1737. március 5-én bejegyzett Stephanus vagy elírás, vagy két különböző személyről van szó. Ez utóbbi esetben talán az idős Murányi Istvánra utaló adattal van dolgunk. A reformációt, majd a putnoki katobkus egyház újraalapítását követő első katobkus plébános Virágh László. Érsekújvári születésű újmisés papként kerül Putnokra, ahol nyolc évet tölt (CSOMOR 1966, 16). O kezdi el vezetni az egyházi anyakönyveket. Ám nyolc év után valószínűleg máshová helyezik, mert gyöngybetűs bejegyzései csak 1741 végéig olvashatók. Ezt követően hosszabb ideig, kb. három és fél évig nem sikerül megnyugtatóan rendezni a putnoki plébánia helyzetét. Ebben az időszakban lecsökken a bejegyzett házasságok száma, a meglévő bejegyzéseket is gyakran cserélődő, más-más személyek írják. A keresztelési és halotd anyakönyvi bejegyzések is nagyon hiányosak, szétszórtak és rendezedenek ezekből az évekből. Az 1744—1745-ös évekből egyáltalán nincsenek házassági bejegyzések, s az 1743 szeptemberében kötött házasságok ugyanazzal a kézírással vannak bejegyezve, mint az 1746-tól kötött házasságok, tehát ezeket minden bizonnyal utólag vezették be. 1743—1744-ből nincsenek sem keresztelési, sem halotti anyakönyvi bejegyzések a putnoki anyakönyvekben. Ezekben az években feltehetően valamelyik szomszédos plébánián anyakönyvezték a putnokiakat. Volt olyan időszak is, amikor 2 Vegyes ak. 128b 3 Vegyes ak. 128b 4 Ker. ak. 4b 5 Ker. ak. 5a 6 Ker. ak. 10a a szendrői ferences atyák látták el a parókia adminisztrátori feladatait. Mint pl. Zemanek Márton 1741 decembere és 1742 tavasza között, és Potyondi Ábrahám 1745 márciusában. A kettőjük közötti időszakban Tarnóczy Miklós elnagyolt, pontadan és nehezen követhető bejegyzései olvashatók az anyakönyvekben. Tarnóczy a Pozsony megyei Alsókorompáról (ma Dolná Krupá) érkezik Putnokra (DIÓS-VICZIÁN 1993-2010, I. 189). Az egyházközség kinevezett plébánosa (CSOMOR 1966, 18), ennek ellenére ő is csak néhány hónapot — az anyakönyvi bejegyzések tanúsága szerint 1742 júniusától 1743 februárjáig tölt itt, mert rövidesen tábori lelkésznek szegődik, a Forgách Regiment szolgálatába áll, majd Itáliában hal hősi halált 1748. február 28-án (CSOMOR 1966,18). A putnoki plébániának ezt az áldadan helyzetét 1745 márciusában sikerül rendezni, ekkor helyezik ide a Csallóközből a vágbesztercei (ma Povazská Bystrica) születésű Rabcsek István plébánost, aki tíz évig szolgálja a putnoki és máiéi híveket. Ha a térképre tekintünk, szembetűnik, hogy Vágbeszterce közel fekszik a Serényi birtokként és a máiéi telepesek kibocsátó állomásaként emlegetett Csicsmányhoz (ma Cicmany) és Bélához (ma Valaská Belá). Mindezek ismeretében arra kell gondolnunk, hogy nem lehet puszta véleden Rabcsek István idehelyezése. Nyilvánvalóan a Serényiek közbenjárását kell sejtenünk a tény mögött. Minden bizonnyal azzal is telepítési akciójuk sikerét kívánják biztosítani, hogy jobbágyaikhoz nyelvüket és szokásaikat ismerő, úgymond közülük való papot küldenek. Rabcsek 1755-ben Putnokot elhagyva egy tisztán katobkus plébániára, a szlovákok által lakott, Nógrád megyei Divénybe (ma Divín) távozik, ami Putnokhoz hasonlóan szintén mezőváros (CSOMOR 1966, 18). Őt 1755. december 3-tól Fábián Mihály plébános köved, kinek esetében már nemcsak feltételezésekre hagyatkozhatunk a tekintetben, hogy ki áll idehelyezésének hátterében. Fábián maga jegyzi ezt fel az utókor számára a születési anyakönyvbe bevezetett sajátkezű beírással, mely szerint gróf Serényi Amand jóvoltából került új állomáshelyére. 7 Ő kutatási időpontunk végéig, 1767-ig szolgál Putnokon. A plébános akadályoztatása esetén a hcenciátus, a tanítók, a szomszédos települések plébánosai, vagy Szendrőből érkező ferences atyák végzik az egyházi szolgálatot, keresztelnek, temetnek vagy esketnek. A következő nevekkel találkozunk: Murányi István licenciátus, Murányi Lőrinc, Murányi István, Antalfi Márton putnoki tanítók, Csáky István harkácsi, 7 Ker. ak. 31a