A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KAPUSI Krisztián: Panelházas lakótelepek Miskolcon

Panelházas lakótelepek Miskolcon 159 „Itt kertészkedett 1929-től a bolgár sgármagásü Georgi Sgtanev. Ag őföldjén épült a bulgárfóldi lakótelep. Emlékére állította: Bolgár Kisebbségi Önkormánygat Miskolc, 1996. március 03 ". A Bulgárföldtől nyugatra hagyományosan a ken­derföldek feküdtek, az 1960-as évekre azok helyén épült fel a Kilián lakótelep. Ötvenes évekbeli szocreál bérházak csakis az északi felére kerültek, a déli rész ellenben a modern lakótelepek iskolapéldája lett a hangulatos négyemeletesekkel és az utópisztikus ma­gasházzal. Kevés szabad terület maradt a lakótelepen, utóbb azért az Árvíz utcára mégis sikerült besűríteni egy panel-szalagházat. A Bulgárfölddel közel azonos időben, 1972—1973-ban épült fel a földszint+9 eme­letes, öt lépcsőházas tömb (Árvíz u. 2—2/d.). Részben OTP öröklakásokat tartalmazott, amelyek akkoriban tűntek fel Miskolcon, és némi dilemmát okoztak a vá­rosi vezetésnek. Egyfelől a „dolgogók örömmel üdvögölték ag akciót, mert soron kívül lakáshogjuthatnak. Agonban ag árak magassága miatt [••.Ja nagy jövedelmű, vidéken lakók sgeretnének. bejönni a városba, és egen keresgtül lesg módjuk. Meggondolandó tehát, hogy ennyi OTP lakást építsenek-e"} 2 Mindettől függetienül, a Kilián lakótelepen korántsem vált meghatározó elemmé a panel, így a Bulgárföld és a diósgyőri városközpont közötti terület változatosab­ban épült be, és a hatvanas évek modern tömbjeihez viszonylag közel a családi házas utcák is megmaradtak. Szintén 1973-ban adták át a diósgyőri város­központ két monstre szalagház vonulatát, amelyek egymással szinkronban, a légi fotókon kettő „s" be­tűre hasonlító vonalvezetéssel épültek az Árpád űtra (Árpád u. 6—86. szám) és a Kuruc utca mentén (Kuruc u. 1—81. szám). A városközpontot két lépcsőházas, tízemeletes egységekből húzták fel, kígyózó vonula­tain egy-egy szolgáltató-kereskedelmi létesítmény 2 3 és néhány „lábas házként" épült tömb 2 4 engednek átjá­rást. A tervező Fekete Miklós eredeti elképzelése csak a kivitelezés során válik a kínai nagyfalra emlékeztető, nehezen áthatolható monstrummá, Iglói Gyula idézi fel ezzel összefüggésben, hogy az 1970-ben megkez­dett „alapogási és fogadósginti monolitikus munkák üteme lassabb volt a kívánatosnál. A gyorsítás érdekében a hágak alatt ag átjárók csökkentek, melyheg a tanács áldását adta" (IGLÓI 1997, 261). 2 2 BAZMLt, XXIII. 102/a. 1973. június 14. 2 3 Az Árpád u. 60. és 64. szám között, illetve a Kuruc u. 47. és 49. szám között. 2 4 Kuruc u. 13-15, 37-39, 59-61. és Árpád u. 26-28, 38-40. szám. Alig kétszáz méterrel odébb, a miskolci panelos beépítés nyugati területét a Majláth néven ismert városrész kilenc pontháza zárta le. Tízemeletesek, 1973—1974-ben az Északterv elképzelései alapján épültek egy belső kisebb, és azt övezve egy nagyobb „karéj" alaprajzra. Az erkélyek ott már valóban a szo­bákba hozták a Bükk természetes zöldjét, jó levegőjét. A szomszédos városközpont monotóniájához képest kifejezetten előnyösen alakult a majláthi pontházak környezete, a tervezők így próbálták enyhíteni a di­ósgyőri panelos beépítés zsúfoltságát: a ,,/aga épület­csoportok ellenpólusként lettek kialakítva a városkögpont határogott tendenciáit mutató, robosgtus két hatalmas íves épületévelsgemben" (ÉSZAKTERV 1979, 49). Kimaradt az áttekintésből Hejőcsaba, mint a mis­kolci panelos beépítés déli határa. Iglói Gyula szerint a Futó utcai területre eredetileg nem is terveztek pa­neltömböket, egy improvizált tanácselnöki döntés nyomán utóbb mégis csak oda kerültek (IGLÓI 1997, 260). A pesti űton érkezők figyelmét mindig is az Avas acélvárosi Akropoliszként beköszönő panel-dombja vonta magára, Hejőcsaba visszafogott négyemeletes szalagházai aligha kelthettek feltűnést. 2 5 Korábban említettük ugyan az avasi lakótelep első ütemét, a másodikról és a harmadikról eleddig azon­ban nem szóltunk. A domb gerincén délről északi irányba meglehetősen meredeken kapaszkodik a négy­sávos főútvonal, mely a kettes ütemben a Szentgyörgy nevet, fentebb a harmadikban Klapka György nevét viseli. Legmagasabb szakaszán kétsávosra szűkül, immáron Pattantyús Ábrahám Géza utca névvel. Utóbbitól eltekintve (a Pattantyús utca lényegében nyolc darab négyemeletes pontházból áll), a főútvo­nal mentén csupa tízemeletes tömb sorakozik. Jobbra és balra is utcák nyílnak a főútról, a kettes ütemben arra merőlegesen és egyenes vonalvezetéssel, 2 6 a hár­masban meg félkörösen ívelnek a mellékutak 2 7 és 50— 100 méterrel odébb vissza is kanyarodnak a Klapka György úthoz. A négyemeletesek a dombvállak felé ereszkedő csendesebb mellékutcák mentén állnak, keresettebbek a főút tömbházainál, bár általánosan 2 5 Összesen nyolc szalagház épült Hejőcsabán panelból. Négy­emeletesek, a Futó utcára nézők négy lépcsőházasak (Futó u. 3—9, 11—17, 19-25. szám), merőlegesen azok mögött pedig kettő lépcső­házasok épültek (Szalag u. 1-3, 5-7, 9-11, 13—15, 17-19. szám). 2 6 A Sályi István, Nyíri Dániel, Szilvás, Gesztenyés, Szőlőskert, Felsőruzsin és az Áfonyás utca. 2 7 A Mednyánszky László, Hajós Alfréd, Jósika Miklós és a Leszih Andor utca. A Kölcsey Ferenc utca kivételes abból a szempont­ból, hogy a Klapka György úttal csupán egy kereszteződésben érintkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom