A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KAPUSI Krisztián: Panelházas lakótelepek Miskolcon
Panelházas lakótelepek Miskolcon 155 alapján, szovjet minta nyomán berendezett üzem volt. Termékeinek legnagyobb beépítési területe a miskolci Avas dombra emelt — 12 000 lakásban negyvenezernél több lakosnak otthont adó - lakótelep volt, ahol 1974ben adták át az első tömbházakat. A három ütemben, bő évtizeden át épült lakótelep valóságos várossá vált a városban, az alapvető oktatási és egészségügyi intézmények, kereskedelmi létesítmények mellett három gimnázium, három szakközépiskola, katolikus templom, könyvtár, posta, sporttelep is került az Avasra. Országos viszonylatban egyfelől a mérete tette híressé, másrészt egyediek a topográfiai adottságai: a dombra épült lakótelep szinte teljesen elfoglalta a korábban gyümölcsösökkel és szőlőbirtokokkal borított Avast. Az ismert közhelyeknek leginkább megfelelő, végletesen monoton, variabilitást nélkülöző része a délkeleti lejtőn tornyosuló I. ütem, ahol az összes ház tízemeletes (KELEMEN 1993, 443). A miskolci panelos beépítés kronológiájában nem az avasi lakótelepé volt az elsőség. A Győri kapu déli részén 1968-tól több ütemben épültek panelházak, és az északi oldal hagyományos technológiával emelt keretes egységeibe tömbsűrítésként is kerültek házgyári elemekből felhúzott négyemeletesek. A Győri kapu nyugati végében ráadásul még az 1980-as évek derekán is épültek négyemeletes panelházak, az Ujgyőri főtér északi oldalán (a Károly és a Maros utca között). Ott és akkor már nyeregtetős megoldásokat, színezést, újszerű erkélyeket alkalmaztak, a végeredmény kevésbé lett falanszter jellegű, mint az időben jó évtizeddel, térben a Győri kapu centruma felé vissza, a villamossínek és az autóút déli peremén, ahol kizárólag tízemeletes házakat sorakoztattak fel (a négyemeletes övezet ezek mögé szorulva, a Szinva patak felé kapott helyet). Miskolc első tízemeletesei 2 a mai Győri kapu 87—97. számok alatti szokadan vizuális élményükkel a szakembereket is meglepték. Iglói Gyula ekképpen emlékezett minderre: „amikor az első 10 szintes panelos szalagház a Gyula utcai 3 emeletes szpc. reál bérházakkal szemben felmagasodott, számos helyről kaptam a\4 az észrevételt miszerint az építők közel építették fel a házat az úthoz Műszaki adatok szerint a 10 szintes panelos ház fP^gy az út szabályozási vonalán van, mint a vele szembeni 3 emeletes téglaházak. Akik annak idején a tervezetet munkaközi állapotban nem egyszer láttuk, értékeltük, a modelljét különféle helyzetből vizsgálgattuk, a valóságban jelentkező hatásokkal nem számoltunk. Egy és ugyanazon távolságban lévő két egymástóljelentősen eltérő magasságú épület viszonya nem modellezhető megbízhatóan. Két különböző magasságú épület közül 2 Az első „tízemeletesek" valójában földszint + kilenc emeletesek. a mintegy háromszor magasabb ház közelebb látszik a járókelő számára, és ezt a hatást a modell nem tudja közvetíteni" (IGLÓI 1997, 259). A lakáshoz jutók örömét alattomosabban rontották a mindennapos rutint akadályozó tényezők. Folyamatosan visszatérő panasz volt „az üj lakásoknál a nyílászáró szerkezetek minősége ellen. A zpolcai Házgyárban az ajtó- ablakkereteket a szabadban tárolják, s ki vannak téve az időjárás viszontagságainak ". A határidők diktálta kapkodás félkész lakások átadását eredményezte, majd a kilincselő utánajárást, garanciális kérdések forszírozását és átmeneti megoldások kényszerű elviselését követően, a megtalált tanácstag „a Győri kapui 12 lépcsőházas, 366 lakásos épület hiányosságainak megszüntetését sürgeti, a lakóházban a szellőző-berendezések nem működnek, a vízszolgáltatás a felső emeleteken nem megfelelő, az ajtózárak rosszak "? Az építési technológia változott, az otthonok komfortosabbá váltak, de nagyon sok panasz idézte az ötvenes évek viszonyait. Elméletileg már komoly tradíciója volt a lakótelep-tervezésnek, az új tömbök megközelítése, a közterek kaoűkus viszonyai mégis gondokat okoztak. A városi tanács utólag tette szóvá, hogy a „belsőmunkák megkezdésével egy időben a környezetet is rendezni kellene, a Hoffman Ottó utcán az üj épületek mellett teljesen rendezetlen a terület, a magasfeszültség kábelei könnyen hozzáférhetők, az udvar dombos, balesetveszélyes". Ráadásul a „Hoffman Ottó u. 10. alatti háznál 15—20 év közötti fiatalok állandóan futballoznak. Tekintettel arra, hogy a házban főként rendőrök laknak, kérik, hogy a fiatalok szüleit figyelmeztessék"3 A generációs feszültségek valójában a panelkorszakkal váltak jellemzően lakótelepi problémává, a hatvanas évekbeli jampecok és a beat zenéért megőrülő tinédzserek még elsősorban a belvárosban csoportosultak, a hetvenes évektől feltűnő csövesek, huligánok és punkok viszont már a tízemeletesek között bandáztak (neolux firkáik zöme máig fennmaradt a garázsajtók és a tűzcsapok körül). Belváros és lakótelep persze nem minden esetben különült el egymástól. Gordon — e név, mint a miskolci Arany János, Hadirokkantak utca és a Népkert közé eső terület neve mára feledésbe merült, holott ennek hallatán negyven évvel ezelőtt még kiverte a víz az illetékes városi vezetőket. Mester utcák névvel is emlegették, mert a roskatag viskók mellett vezető zegzugos kis közök egy-egy mesterség (Kőműves, Kovács, Kárpitos, Gubás, Csizmadia, Bodnár stb.) nevét viselték. Miskolc főutcájától pár saroknyira valóságos nyomortelep élte hétköznapjait az 1970-es évekig. A szanálási folyamat korábban megindult, de 3 BAZMLt, XXIII. 101/a. 1971. június 24. 4 BAZMLt, XXIII. 101/a. 1973. május 31.
