A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KAPUSI Krisztián: Panelházas lakótelepek Miskolcon

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 153—162. PANELHÁZAS LAKÓTELEPEK MISKOLCON Kapusi Krisztián Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc Absztrakt: Az európai és hazai lakótelep-építés ütemét és léptékét alapvetően megváltoztatta a házgyárak telepítése és mindezzel összefüggésben, a nagyelemes panelok tömeges építőipari alkalmazása. Miskolc településszerkezete és városképe alig 15 esztendő alatt, az 1970-es évek elejétől drasztikusan átalakult. E tanulmány a kérdéskör súlyához mérten, nemzetközi kitekintéssel és a történelmi előzmények ismertetésével vázolja a folyamat helybéli részleteit, ugyanakkor a teljesség igényére törekvőn vezeti végig Miskolc házgyári lakótelepein az érdeklődőt. A szerző maga is az avasi lakótelepen él, emellett a többi érintett lakótelepet is számtalanszor végigjárta és összeírta a látvány szintjén megnyilvánuló ismérveket (pl. a tízemeletesek és négyemeletesek aránya, a beépítés alaprajza, erkélytípusok, födémek, színezések, házszámozás). Tapasztalatait szakirodalmi tájékozódással és levéltári kutatásokkal egybevetve próbál adatcentrikus, ugyanakkor életszerű áttekintést nyújtani a miskolci paneltömbök félmúltjáról, jelenéről. Kulcsszavak: panelház, lakótelep, Miskolc építészete, 1970-es évek Beton, panel és lakótelep: közeli, egymást szinte kölcsönösen feltételező fogalmaink mindannak ellenére, hogy a házgyári termelés megindulása előtt is épültek lakótelepek, a beton pedig egészen az ókorig visszamenően ismert volt! Munkáskolóniák, tisztviselők vagy katonák számára kampányszerűen felparcellázott városrészek, típustervek egységes arculatát viselő családi házas lakóövezetek a 19. századtól Európa-szerte létesültek, és akkoriban már emeletes bérházakat is építettek a jelentősebb városokban. A tervezett akció keretében egységes arculattal emelt lakónegyedek és a magas belvárosi bérpaloták ötvözése, tehát a többemeletes házakból összeálló lakótelep a második világháború után terjedt el Magyarországon (MERÉNYI 1970, 40). A forma újszerű volt, ugyanakkor a felhasznált anyagok és az alkalmazott eljárások alig fejlődtek a korábbi időkhöz képest. Változást szorgalmazott a politika, a mintaadó Szovjetunióban Hruscsov az építők 1954 decemberi líceumán Moszkvában bírálta a sztálini építészet túldíszítettségét, mert költséges volt és akadályozta a korszerű nagyipari építőtechnika fejlődését. Gyorsabb és olcsóbb lehetőségeket igényelve, az 1960-as években kohóhabsalakból készült blokkos 1 Jelen tanulmány Miskolc város támogatásával készült. A szerző „Hétköznapok a modern Miskolcon " mottóval végzett kutatásait 2010 második félévében alkotói ösztöndíjjal segítette Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. elemekből építették a jellemzően 4 emeletes lakótelepi bérházakat (FERKAI 2005, 60). Hazánkban az évtized végén történt valóban drámai váltás, amikor megjelentek a korábbiaknál nagyobb alapterületű és magasabb (10 emeletes tömböket is magukban foglaló), házgyári panelokból épült lakótelepek. Kardinális fejlemény a beton fokozódó használata, napjaink közbeszéde nyilván ezért apropózik az építészeti monotónia, társadalmi problémák, politikai elnyomás fogalmaival a beton szó hallatán. Elszegényedés, szlömösödés, tragikus tűzesetek, emelkedő közüzemi díjak, bizonytalan jövőjű épületek teszik riasztóvá az államszocializmus rekvizitumát, a panel lakótelepet. A beton története persze sokkal régibb és napjainkban sem lezárt, hiszen a terhelt lakótelepi örökségért korántsem az építőanyag a felelős, gyakorlati szempontból pedig vitathatatlan, hogy a posztmodern építőiparnak minden korábbi éránál nagyobb szüksége van a hatalmas tömegben, sokoldalúan hasznosítható betonra. Az ókori Rómában már Kr. e. 200 körül használtak vízre keményedő betont, majd a Birodalom bukása után csak a 18. századi Angliában fedezték fel újra a modern korra annyira jellemző építőanyagot. Az ipari forradalom hullámai a 19. század folyamán számtalan brit technikai vívmányt terjesztettek el a kontinensen. Az újkori beton tehát angol találmány volt, de annak felismerése, hogy vas- illetve acélbetéttel időállóbb és