A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - BODNÁR Tamás: Borsod vármegye Miskolci járásának nemességvizsgálata (1724–1730)

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 141—152. BORSOD VÁRMEGYE MISKOLCI JÁRÁSÁNAK NEMESSÉGVIZSGÁLATA (1724-1730) Bodnár Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc Absztrakt: Az 1950-ben egy megyévé összevont Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykor különálló megyéiben különböző mennyiségben jelentek meg publikációk a nemesi családokkal kapcsolatosan. Itt kizárólag a nem egy-egy családdal foglalkozó, hanem összefoglaló munkákra, a valamikor különálló megyék teljességét érintő családtörténeti kutatásokra gondolunk. Jelen tanulmány ennek hiánypótlását célozza azzal, hogy forrásközlésként közreadja Borsod megye 1724-1730 között lezajlott, első nemességvizsgálatának a Miskolci járásra vonatkozó adatait. A vizsgálat itt közölt eredményei azért érdekesek, mert több, eddig nem publikált család nemességszerzésére, adományozottaira derít fényt. Kulcsszavak: nemesi családok, családtörténet, Borsod megye, Miskolci járás, nemességvizsgálat Magyarországon, mint ahogyan azt Baán Kálmán és az őt kiegészítő Kóczy T. László és Gazda István Magyar családtörténeti és címertani irodalom (KÓCZY—GAZDA 1984) című munkájából megtudhatjuk, már 1561 óta ismerünk genealógiai munkákat. A szélesebb közönség felé való áttörést azonban a „Nagyiván" jelentette (NAGY 1857-1868). Nagy Iván műve azóta is alapja és kiindulópontja a családtörténeti kutatásoknak, ugyanakkor ez az 1868-ban lezáruló munka elindítója, ösztönzője volt a kisebb területeket, elsősorban megyéket felölelő írásoknak. A „Nagyivánban" megjelent családoknak számszerűleg körülbelül a négyszeresét tartalmazza Kempelen Béla, szintén az egész ország területére kiterjedő kutatási eredményeit megjelentető, 1932-ben befejezett munkája (KEMPELEN 1911-1932). Kempelen már nagymértékben hivatkozhatott az időközben — elsősorban Nagy Iván és a millennium hatására, a 20. század fordulója táján - megjelenő megyei családtörténeti publikációk eredményeire.

1 Ezeknek az eredményeknek egyike volt Csorna Józsefnek 1897-ben közölt, Abaúj-Torna vármegyét bemutató családtörténeti publikációja (CSOMA 1897), amely a három kötetre tervezett megyei monográfia első köteteként látott napvilágot. A másik két kötet, 1 Kempelen Bélának megyei vonatkozása is van, 1902—1906 között Abaúj-Torna vármegye Gönci járásának szolgabírája volt. amely a megye történetét az 1711. évvel kettéválasztva írta volna le, meg sem jelent. A tervezett monográfia további feldolgozását végző ifi. Kemény Lajos és Enyiczkei Béla munkái az egy évvel korábban megjelent, Sziklay János és Borovszky Samu által szerkesztett, Magyarorsjág vármegyéi és városai sorozatban közreadott Abaúj-Torna vármegye és Kassa kötetbe kerültek (BOROVSZKY 1896). Ebben is megjelent már Csoma Józsefnek egy 17 oldalt számláló, Abaúj-Torna vármegye legfontosabb nemesi családjait bemutató közleménye (CSOMA 1896, 533-550). Csoma mellett a vármegye nemességére vonatkozóan több cikk jelent meg, elsősorban Czobor Alfréd tollából, a Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából című, 1910—1918 között megjelenő folyóiratban. Ezek a következők: Abaúj és Torna vármegye nemeseinek összeírása, Abaúj vármegyében kihirdetett címereslevelek, Torna vármegyében kihirdetett címeres nemeslevelek, Nemes családok Abaúj-Torna vármegyében (CZOBOR— KEMÉNY 1910-1918). Csoma József munkájával egyenértékűnek tekinthető Forgon Mihály Gömör-Kishont vármegye nemes családai című műve (FORGON 1909). Igaz, hogy mára Gömör megyének csak mintegy kéttucatnyi települése tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, de Borsod és Gömör megye mindig szoros politikai, és családjai által rokoni kapcsolatban volt egymással.