A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 201 l-ben 135 hosszú nyomvonal területéről 29 objektum került elő: 16 gödör, 1 kút, 3 gödörkomplexum, 2 árok valamint 7 cölöplyuk. A bronzkor végéről származó, Gáva kultúrához köthető leletanyag legnagyobb részét kerámiatöredékek alkotják. Az ásatás során temetkezések nyomait, ill. lakóházak maradványait nem találtuk meg, azonban így is sejthető, hogy az általunk feltárt objektumok és jelenségek, egy közelben elhelyezkedő késő bronzkori telep perifériájához kapcsolhatóak. Miskolc—Avas sgálló (Sgörényi Gábor András) Miskolc, Széchenyi u. 1. alatti Avas szálló, valamint a Városház tér 13. szám alatti Almássy-kúria ingatlanjainak határán 2006-ban szállóbővítés kivitelezéséhez munkagödröt alakítottak ki oly módon, hogy az nagyobb részt az Almássy-kúria telkébe mélyed. Az évek óta gondozatlanul hagyott területet idén rendezni kívánták, ehhez kapcsolódóan végeztük el a munkagödör metszetfalának rétegmegfigyelését. A mai felszín alatt az Almássy-kúriához kapcsolódó alapozásokat találtunk, melyek 16—17. századi rétegekbe mélyedtek. Ez alatt Miskolc középkori rétegződései voltak megfigyelhetőek, egy 14—15. századi letaposott szint, melyhez kapcsolódóan előkerült egy zárt objektum, egy kút is, benne nagyobb mennyiségű késő középkori restaurálható leletanyaggal. Alatta vékony Árpád-kori réteg következett. Ezen középkori rétegek mindegyike a település perifériájához köthető, a házak mögötti kert volt, ahová az egyes korokban a szemetet kiöntötték. A középkori rétegek alatt, immáron a bolygataüan altalajban néhány császárkori objektum beásását is megfigyeltük. Miskolc-Diósgyőr—Várfürdő (Lovásg Emese) A Diósgyőri vártól ENy-ra fekvő Várfürdő területén az itt létesítendő „Lovagi tornák tere" helyszínén végeztünk 2011 szeptemberétől feltárást, melynek során előkerült egy, minden bizonnyal a vár vizes árkával összeköttetésben lévő, kövezett aljű és falú csatorna 42 méteres szakasza. A csatorna aljáról Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János által veretett pénzek, kerámiatöredékek, és a vár leletanyagából ismert, színes mázas tetőcserepek származnak, jelentős mennyiségű kovácsolt vasszög kíséretében. A csatorna közelében több helyen megfigyeltük egy apró, zúzott kővel borított felület (egykori út?) meglétét. A feltárandó terület E-i végében kőkemencével ellátott, földbemélyített házak maradványaira bukkantunk. A házakból és a kemencék tapasztásából előkerült nagy mennyiségű kerámiatöredék kora megegyezik az archaeomágneses vizsgálat eredményével, mely szerint az 1. számú kemence használatának ideje Kr. u. 1034.2 +- 119.6 év, a 2. számúé pedig Kr. u. 915. 5 +- 52.3 év. Monaj—Kupai elágagás (Csengeri Piroska) A lelőhely Monaj tói DNy-ra, a kupai út és a tomori út elágazásánál helyezkedik el. A Kupa és Homrogd között tervezett optikai kábel összeköttetéshez kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmány készítése során, 2011 tavaszán fedezte fel Miskolczi Melinda (Kupa—Kupai elágazás). 2011 őszén, a kivitelezéskor, az út K-i oldalán végzett régészeti megfigyelés alkalmával csupán leleteket tudtunk gyűjteni, a metszetekben jelenségek nem voltak megfigyelhetők, így feltárásra nem került sor. A kiásott árkok mélysége 60—80 cm volt, bennük fekete öntéstalaj mutatkozott, a sárga altalajt nem érték el. Az árkokból őskori kerámiatöredékek kerültek elő. A lelőhely jelenségei valószínűleg a beavatkozási határnál mélyebben helyezkednek el. A feltehetően ÉNy—DK-i irányú lelőhely kb. 170 m hosszú, és legalább 85 m széles. A lelőhelyről Pintye Mihály, kupai lakos is őriz egy felszíni gyűjtésből származó miniatűr edényt (neolitikus). Nagykinigs—Református templom (Hernád u. 6—8.) (Pető Zsugsa Esgter—Csengeri Piroska) A lelőhely a nagykinizsi református templom környezete, mely a község Ny-i szélén, a Hernád utcában, közvetlenül a Hernád magaspartján található. A templomtól É-ra és D-re eső területeken, Hernádkércs és Nagykinizs községek árvízvédelmi fejlesztéséhez kapcsolódóan 2011. szeptember 8—21. között több napon át megelőző feltárást és régészeti megfigyelést végeztünk. A templomtól É-ra (a Hernád utca E-i végén) nyitott két kutatóárokban nem találtunk régészeti jelenségeket, míg a templomtól D-re vizsgált 300 m hosszúságú, É—D-i irányú szakasz első 25 méterén Árpád-kori és középkori objektumok kerültek elő. Közülük a legérdekesebb a templom kerítésének tövénél, 6 méter hosszan feltárt, többszörösen osztott, E és D felől padkákkal zárt objektum (4. obj.), amelynek funkciója egyelőre ismereden. Kevert, humuszos, bolygatatlan betöltése Árpád-kori és késő középkori kerámiát tartalmazott. Elképzelhető, hogy egy árokrendszer részletét, akár a középkori cinterem kerítésének nyomait találtuk meg, esetleg a temetkezésekhez kapcsolódó korábbi jelenségről van szó. A templom körüli temető néhány bolygatott temetkezése és vázrészlete is előkerült, melyek közül az