A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - SZÖRÉNYI Gábor András: Huszita erődítések Északkelet-Magyarországon

Huszita erődítések Északkelet-Magyarországon 115 f&akasvár wmw jT* I -irrl Sajógalgóc SZLOVAKIA SajónémétiH Vadna MAGYARORSZAG Kazincbai U/K.. Sajószentpéter •fl Huszita_erödítés_oklevelek_alapján FY

1 Középkori_vár 2. kép. Középkori várak és erődítések a Sajó völgyében Abb. 2. Mittelalterliche Burgen und Befestigungen im Tal des Sajó-Flusses A felhagyott vár nyomai azonban még a 19. század közepén is jól láthatóak voltak. Ezt később egy 1920 körül készült archív fotó is megerősíti, mely a legértékesebb forrásunk az objektum korábbi (modern kor előtti) állapotáról. A várhegy ma erdő, déli része gyümölcsös — morfológiája erősen megváltozott. A roncsolásmentes kutatási módszerek közül elsőként mikrodomborzati felmérést végeztünk a várhegyen. Ennek során mérőállomással 431 pontot, összesen 6027 m

2-t térképeztünk fel: a várbelsőben és a terepi részletelemeken 2x2 m-es raszterhálóban, a váron kívüli terepen pedig ennél ritkábban. Az ovális belső vármagban elkülöníthető volt egy szinte teljesen lapos központi rész, ahol a ciszterna mélyedésén kívül semmiféle mikrodomborzati elem nem utalt falak, vagy esedeg épületek nyomára. A belső magot egy 10 m széles, 2-3 m mély, feltöltődött árok választja el a külső, mára igen erodált sánctól (3. kép). A geodéziai mérést követően geofizikai, geoelektromos kutatásokat folytattunk. A kiértékelt geofizikai szelvénytérképeket a geodéziai felméréshez georeferáltuk, így a régészetileg értelmezhető terepi elemekkel közösen ábrázoltuk (4. kép). Míg az alacsony ellenállású izovonalak szennyezett, kevert, antropogén nyomokra utalnak, addig a magas ellenállású izovonalak természetes eredetű, bolygatatlan részekre. Régészeti szempontból a vármagban jelentkező alacsony ellenállású területek lehetnek érdekesek, de ezen rétegek igen vékonyak, ugyanis 1 m-es mélységben már fokozatosan eltűnnek és megjelenik a sziklafelszín. Az árok feltöltéséről viszont kiderült, hogy 2,5 m mélységben még alacsony ellenállású betöltés található, így itt egy igen mély beásással számolhatunk. További adalék, hogy a sánc magjában látható nagyobb ellenállású részek valószínűleg arra utalnak, hogy annak tömegét az árok kitermelésével emelték, így az innen kibányászott kőzettörmelék, kő, illetve szikla hatását véljük felfedezni benne. A felszíni, roncsolásmentes vizsgálatokat szisztematikus leletgyűjtéssel egészítettük ki, továbbá a teljes objektum területén fémdetektoros kutatást is végeztünk. Az előkerült kerámiaanyag döntő többsége 13. századi eredetű volt, míg a késő középkori használatot csupán néhány 15. századi töredék és egy szakállas puska kovácsolt vasgolyója reprezentálja.