A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - PROHÁSZKA Péter: Adalékok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10–11. századi régészeti emlékeihez

108 Prohászka Péter mintegy 20 • méternyi területen feküdt, ezen területen kí­vül sírok nem voltak. A csontvázak fejjel nyugotnak, lábbal Keletnek kinyúj­tóztatott helyzetben feküdtek. A sírok kőburkolattal nem bírtak. — Hogy koporsókor­hadéknak nyomai lettek volna, arra Czeper János nem em­lékezik. Három sírban a csontvázon kívül állítólag egyéb nem találtatott. A negyedik azonban lovas sír volt - honfoglaláskori tár­gyakkal -, talán Tarczal vezér sírja. A ló kinyújtóztatva bal oldalán feküdt, feje nyugotnak, hátulja keletnek, lábai északnak irányítva. Közveden a lóháta megett ezzel párhuzamosan egy em­beri csontváz, kissé baloldalra a ló felé fordulva. A ló és ember koponya közel egymás mellett, sem előbb, sem hátrább, — sem feljebb sem lejebb. Czeper azt mondja, hogy az alább leírandó dísztárgyak közül sok a ló háta körül találtatott, de nem tudja megjelöl­ni, hogy melyek voltak azok. Azt hiszi, hogy azok a nyereg­takaró díszítését képezték. Hogy a leírandó tárgyakon kívül mik találtattak még, nem tudni, mert a munkások sokat széjjel hordtak. Két koponya állítólag épen van az alsó álkapoccsal együtt, melyek az egyenes mintegy 70 Ctm hosszú karddal és kengyel vasakkal együtt a szöllö pajtában vannak elhe­lyezve, és a melyeket az idő rövidsége miatt már nem lát­hattam. A Pelsöczy-féle lelet a határnak más részében van, de ott nem voltam. A magyar leletnek megkerült darabjai Tarczaly Dávid alezredes urnák birtokában vannak, nem akartam azokat a Szabolcsi muzeum részére elkérni, mert én leginkább csak a szabolcsi régiségekbe vagyok szerelmes. O a leletet kéz­séggel felajánlotta a magyar nemzeti muzeumnak, melyet gondosan őriz. En szerdán délután 6 óra 32 perckor Tarczalra szán­dékozom érkezni, ha valami rendkívüli eset vissza nem tart, hogy a csütörtököt a további tájékozásra fordíthassam. Gedeon főtisztelendő úr vendégszerető házához fogok szállani. Igen jó lenne, ha akkorra időt szakíthatna magának, és szerencsém lehetne ottan találkozni, legalább egy csapásra szerény Kis Muzeumunkat is megtekinthetné, és engemet egyben másban tanácsával támogatna. Nyíregyháza 1895 Januar 13 a n mélyen tisztelő barátja Dr. Jósa András U: i: ha a n. muzeum a tárgyakat le nem rajzolhatná, kérem az én karczolásomat visszaküldeni, mert más példá­nyom nincs." Jósának ez a január 13-án kelt levele, igaz lerövidít­ve és részben kiegészítve jelent meg az Archaeológiai Értesítő hasábjain (JÓSA 1895). Ugyancsak e leveléhez voltak csatolva az általa is említett karcolásai, amely valójában a tarcali tárgyak jegyzékét takarják, melyen a tárgyak rajza mellett azok rövid leírása is megtalál­ható. A január 13-án kelt levelét azonban a következő sorokkal folytatta: „Miután ezen levelet ma postára nem tehettem, és szakadt egy kis időm, engedje meg, hogy megkérhessem, helyes-e az a mit én ezen leletre való nézve gondolok. A 27 . sz. rajz alakjára ugyanolyan mint a szolyvai sírban talált nemez süvegre alkalmazott lemez. Ha jól emlékszem van ottan a n. muzeumban egy másik hasonló is, de a mely­nek származása ösmereden. Tarczaly alezredes urnái ezen darabot láttam legelőször, és elragadtatásomban rögtön honfoglaláskorinak lenni állítottam. Vájjon nem csaptam-e vak lármát? A 8. 9. 13. 15. számhoz hasonlók nálunk is vannak a muzeumban, melyek honfoglaláskori díszítéseknek tartat­nak, tehát azt hiszem hogy csakugyan magyar sírral van dolgunk. Ha ezen feltevés helyes, azon esetben sok világot vet őseink fegyverzetére a tarczali lelet. Látjuk belőle, hogy milyen volt a kosár nélküli kard markolat borítéka díszítése, valamint a kardhüvelyé is. Találunk - előttem legalább — ösmereden díszítési mo­tívumokat. Megtudjuk hogy milyen nyílhegyeket használtak a gaz­dagok; mert hiszen a szegény magyar akkor szegényül is temetkezett. Ha le tetszik jönni, meglehet hogy Pelsőczyt is szóra hozzuk. Hát ha ó is magyar sírra bukkant. Érdemesnek tartanám, ha Dr. Tewrewk Aurél úr is le­jönne a craniologiai vizsgálat meg ejtésére. Ha többen szorítjuk a dolgot, többet fogunk ki préselni. A szabolcsi várról is szeretnék referálni, de nagyon so­kat kellene írni, ha a muzeumunkban levő cseréptöredéke­ket be nem mutatom, melyek nézetem szerint azt igazolják, hogy a szabolcsi vár nem Szabolcs vezérnek műve, hanem a kora népvándorlási időből, vagy még valószínűbben még régibb korból származik. Maradtam Kiváló tisztelettel Jósa András Igen kérem azonnal értesíteni, hogy letetszik-e jönni, vagy küldeni szerdán, mert igenlő esetben máshová nem fogok eligérkezni, hanem délután Tarczalra utazom." A levelekhez és a rajzokhoz volt még azonban csa­tolva Jósa összefoglalása a tarcali sírokról: „A mult év october hónapjának végen a tarczali határban, a várostól mintegy 1 V2 kilométernyi távolságban az u: n:

Next

/
Oldalképek
Tartalom