A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - TAMÁS Edit: Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút két és fél évszázados történetéhez

330 Tamás Edit 1869-ben, az első modern népszámlálás idején Trautzonfalvát három utca alkotta: Nagy utca, Kis utca, Hatház utca. 147 portáján 814-en laktak.

8 A legtöbb ház, 78 db kétszobás volt. 69-ben csak egy, kettőben három szoba volt. A 9. számú portán lakó Kerchner Vincze földműves és felesége, Braun Katalin két leányával három szoba-kamra-konyhapince-istálló tagolású épületben élt. Volt a portájukon csűr is. Egy tehén, két ökör, három borjú (mindegyik magyar fajtájú) és két sertés volt birtokukban. A másik háromszobás ház a 49-es portán állt, ez volt a római katolikus parókia épülete (három szoba-kamrakonyha-pince-istálló). 1869-ben a károlyfalvai születésű Brogly Miklós római katolikus lelkész lakta. Két rátkai születésű cseléd, Vainer Erzsébet és Pirk József segített a háztartásban. A községi jegyző, Lászlóffy Antal is egy „átlagos" két szobás házban lakott a falu 59. számú portáján. Feleségével és egy rokonával élt egy háztartásban, melyben két cseléd is segítségükre volt. 1869-ben leginkább két szoba-konyha-kamra elrendezésű házak álltak a faluban (72 lakóépületben volt ilyen). Öt esetben két kamra kapcsolódott a két szoba-konyhához. A két szoba-konyha-kamra alapépülethez istálló, pince és csűr tartozott legtöbb esetben. Egy szoba-kamra-konyhapince-istálló-csűr volt a 18-as portán élő Hoffman Mihály földműves tulajdonában, de állatállománya a legnagyobbak közé tartozott: két könnyű kanca, két csikó, két tehén, két borjú, utóbbiak magyar fajtájúak és hét sertés. Feleségével, Braun Ágnessel és első házasságából származó négy gyermekével művelték a földet, gondozták az állatokat. Hasonlóan nagy állatállománya volt Matisz Máténak (4. számú porta: két szoba-kamra-konyhapince-istálló-csűr). Négy tehén, két ökör, kilenc borjú a magyar fajtából és négy sertés. Már az 50-es éveik második felében jártak, 8 BAZMLt SFL, XV. 83. (Zemplén vármegyei 1869-es év népszámlálási iratok levéltári gyűjteménye. 1869. Hercegkút.) egy szolga segítette munkájukat. A szomszédban lakó Matisz Mihály sem maradt el mellette az állatállományt illetően: két könnyű kanca, két csikó, két öszvér, egy tehén és két borjú (magyar fajta) és hat sertés. Ő feleségével és négy gyermekével élt két szobás „átlagos házában." A következő (6. szám) szomszédnak, Stumpf Lászlónak úgyszintén voltak lovai (két könnyű herélt, egy csikó, két tehén, két borjú, öt sertés). A másik Stumpf sem maradt le mellette: Stumpf Jánosnak (11. porta) és feleségének, Baimli Zsusánnának két könnyű kancája, két könnyű herélt lova, egy csikója, egy tehene, három borja, öt sertése és három méhkasa volt. Utóbbiból csak nekik volt a faluban. A 20-as számú portán lakó Baimli Antalnak és feleségének három könynyű kancája, két tehene, két ökre, négy borja és sertése volt. „Átlagos" házban éltek, négy gyermeket nevelve. Béres is szolgált gazdaságukban. Szerényen élt Steinschraber Pál „mózeshitű" szabómester feleségével és két gyermekével a 3. számú portán (szoba, konyha, kamra, pince). Cseléd segített a háztartásban, de állataik nem voltak, csupán egy kecskét említ az összeírás. A másik szabó, a mózeshitű Lustig Sámuel hasonlóan kis házban (szoba-kamra-konyha) lakott feleségével, Rózsa Rozáliával (27. számú ház). A harmadik szabó, Elefánt Márton foglalkozását foltozószabóként határozták meg. Feleségével, két gyermekével és két rokonával élt közös háztartásban. Egyikük foglalkozásaként rongyszedőt jegyeztek fel. Egy csehországi származású takácsmester, Kuncz Ferenc is dolgozott a településen 1869-ben. Felesége úgyszintén cseh volt, gyermekeik is ott születtek. A csizmadia, Alekszi János Szepesváraljáról költözött ide, feleséget Patakról választott. A falu egyik kovácsmestere, Dobránszki József az Abaúj megyei Mindszentről származott. Helybeli feleségével, Máj er Katalinnal három gyermeket neveltek a 32. számú portán álló szoba-kamra-konyha-istálló beosztású házban. Velük élt két rokonuk is. A másik ko-