A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SPÓNER Péter: Céhes iparosok Miskolc Város Tanácsának szolgálatában (1761-1848)
352 Spóner Péter Antal kőműves mesternek csak 1830-ban a következő munkák elvégzéséért fizetett a város: a kaszárnya falának építéséért 155 Rft 48 krt, a vármegye által elrendelt „katona istálló" elkészítéséért 369 Rft 12 krt, a tisztházaknál és az ispotálynál elvégzett munkáiért 27 Rft-ot és a quartélynál lévő falnak „és az azon való kő csatornának újabb rakásánál tett munkáiért" 143 Rft 55 krt. 7 1 A kőműves munkák mellett számos iparos készített eseti megbízásra a katonaság számára mindennapi használati tárgyakat. Ilyenek voltak többek között a katonai ispotályba a fazekasok által készített köpőcsészék, 7 2 a bádogosok által előállított „mérő serpenyők, sebmosók, és érvágó tálak ", 7 3 az asztalosok által a „huszárok részére készített céltáblák", 1* az üvegesek által kiszolgáltatott „üveg és edény nemük' 75 és a rézöntők által készített különböző főzőedények. 7 6 Ugyanakkor a katonaság saját iparosokat is foglalkoztatott. A város például külön helyiségeket bérelt „a cs. kir. lovas ezered puskaművesei " számára. 7 7 Korszakunkban folyamatosan nőttek a városi megrendelések, így a város számára dolgozó iparosok száma is. A 19. században már évente 25-50 kézműves dolgozott városi megrendelésre. Az 1810-es évektől kezdve a városi megbízások esetén azonban egyre kevésbé volt fontos szempont, hogy az adott munkát céhes vagy kontár iparos kapja-e meg. A dön7 1 A számlák megvizsgálásánál megállapították, hogy kifizetésük indokolt, mert „az építéshez adott materiálék ára illendően volna kitéve', a kőműves napszám pedig a limitált áron lett felszámolva. — BAZMLt, IV. 1501/a. 56. köt. 115. (1830) 7 2 Trajtler János fazekas mester. — BAZMLt, IV. 1501/a. 55. köt. 9. (1829) 7 3 Albert János bádogos mester. — BAZMLt, IV. 1501/a. 57. köt. 105. (1831) 7 4 Hankó Mihály asztalos mester. — BAZMLt, IV. 1501/a. 65. köt. 241. (1839) 7 5 Koos Márton üveges mester. — BAZMLt, IV. 1602/a. 5. köt. 24. (1854) 7 6 Dvorszki János rézműves mester. — BAZMLt, IV. 1602/a. 6. köt. 94.(1854) 7 7 BAZMLt, IV. 1602/a. 5. köt. 121. (1853) tések meghozatalában elsődlegesen az ár és a minőség számított, bizonyos esetekben az adófizető képesség megőrzése. A megbízhatóan dolgozó mestereknek attól függetlenül hosszú időn keresztül biztosított munkát a város, hogy tagjai voltak-e valamely miskolci céhnek, vagy sem. Ezen a területen is megfigyelhetjük a céhek érdekérvényesítő képességének háttérbe szorulását. E mellett szintén tetten érhető a kereskedők által támasztott verseny céhes iparra gyakorolt negatív hatása. A város számos terméket már készen vásárolt, elsősorban 7 8 Miskolc vasárus-, posztó-, és bútorkereskedőitől 7 9, így a mesterek többsége már csak a javító, karbantartó munkák területén számíthatott megrendelésekre. Ez alól csupán az építőipar és a ruházati ipar egy része jelentett kivételt. GYŰJTEMÉNYEK RÖVIDÍTÉSE BAZMLt — Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc IV. 501/a — Borsod vármegye levéltára, Borsod vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei IV. 501/b — Borsod vármegye levéltára, Acta Politica IV. 1501/a — Miskolc város levéltára, Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyvei IV. 1602/a — Miskolc város levéltára, Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyvei IV. 1501/b — Miskolc város levéltára, tanácsi iratok HOM HTD — Herman Ottó Múzeum, Helytörténeti Dokumentáció, Miskolc 7 8 Arra is találunk példát, hogy nem városi kereskedő kapott megbízást. 1863-ban a város a gácsi posztó raktárból vásárolt anyagot a hajdúk ruházatához. — BAZMLt, IV. 1602/a. 9. köt. 82. (1863) 7 9 Az asztalosok helyét részben a bútorkereskedők vették át, akik olcsón, nagy mennyiségben szállítottak a szaporodó városi középületekbe. 1854-ben Papp Ignác bútorkereskedőnek a számláit fizették ki. Ugyanakkor a speciális, egyedi megrendeléseket továbbra is helyi asztalosokkal készíttették. 1854-ben Eles Lajos asztalos mester számára kifizették a „városház nagy terméhez tett bútorzati munkákért' neki járó 82 forintot. — BAZMLt, IV. 1602/a. 5. köt. 10. (1853); BAZMLt, IV. 1602/a. 6. köt. 94. (1854)
