A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - TAMÁS Edit: Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút két és fél évszázados történetéhez

Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút történetéhez 327 feljegyezték, 3 hogy 1751-ben már svábul tartottak számukra szentmisét. Trautsonfalva lakóinak betelepítése, a falu létrejötte a gyarapodó, egyre népesebbé váló országnak egyik példája. A magánföldesúri vállalkozás során a Trautsonfalvára betelepü­lésről telepes lista nem maradt fenn. Ismert ugyanakkor Trautson herceg 1750. május 26­án Bécsben kelt felhívása, melyben magyaror­szági birtokaira hívta a telepeseket, felsorolva ennek feltételeit és egyben a jogaikat is. 4 Trautsonfalva lakóinak első összeírásakor, 1750. szeptember 27-én Lőrincz György, Zemplén vármegyei alszolgabíró és Szentléleky István hegyaljai kerületi esküdt 59 családfőt írt össze. 5 Akadt köztük suszter, tímár, 5 kőműves, takács, csordás, jövevény, bérlő. Hoffmann Baltazár volt a falu első bírá­ja, Vey Mátyás az albírója. Telepítési szerző­désük részletesen szabályozta életüket. Mind­annyian katolikusak voltak, Sárospatakhoz tartoztak. Önálló egyházközséggé 1788-ban lettek. Temetőjüket 1751. július 10-én szen­telték fel, első templomukat a Kis utca keleti részén építették fel. Bossányi Imre, majd Szatmáry Domonkos volt a plébánosuk. A század végén, 1799-ben idekerült Linth Jakab élete végéig, 1826-ig szolgálta a falu római katolikus közösségét. A helybeli temetőben nyugszik. A megtelepedettek vagyoni helyzete igás­állat hiányt mutat. Ló csupán 5 db (4 család­ban), ökör (35 db) 18 háztartásban volt. Utóbbiból kettőt-kettőt tartottak a családok. Egy-egy tejelő tehén szinte minden családban akadt, két tehene csupán Májer János takács­nak volt. Sertés csak elvétve akadt egy-egy (összesen hetet hizlaltak a faluban). A legtöbb állatot Vinkler József (2 ökör, 1 ló, 1 tehén, 1 3 História residentiae/Annuae Litterae S. J. Sáros­patak (Pro annuls ex Residentia Societatis JESU) 1663-1753. (A sárospataki jezsuiták História Domusa 1663-1753) ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest, Kézirattár (EK KT) Ab 95/1 4 BAZMLt SFL, Loc. 6. No. 8. 5 BAZMLt SFL, Loc. 115. No. 113. sertés) és Rák Konrád (2 ökör, 1 tehén, 2 ser­tés) portáján nevelték. Egy-két kapás szőlőte­rülettel rendelkezett szinte minden család. 1759-ben a falu lakóiról újabb összeírás ké­szült 55 családfő feltüntetésével. 6 A 18. században a felvilágosult abszolutista állam rendezett viszonyokat akart teremteni földesúr és jobbágya között. Ezt szolgálták a felvilágosodás szellemében fogant törvények, rendeletek. Trautsonfalván az Úrbéri Pátens előtt a jobbágyok szolgáltatásait az uradalom részéről kiadott szerződés határozta meg. „Amikor 1749-ben idetelepedtek, az uradalom részéről Karl Dujardin, a meghatalmazott admi­nisztrátor úr kiadott egy contractust... Ezen contractus szerint három évig mentesek voltak a [szolgáltatásoktól], s csak ezen évek eltelte után adóztak volna... A nevezett uradalom kötelezi magát, hogy a letelepülőknek elegendő földet, rétet, kertet és szőlőskertnek való területet Jelöl ki. Továbbá a közelben lévő erdőkből fát ad rendsze­resen, vagy egy részt végérvényesen... Mivel a határuk környékén lévő erdőkben elegendő hulladékfa van, azt szabadon gyűjthetik nemcsak maguknak, hanem eladásra is. Teheneik szabadon legelhetnek a környéken lévő erdőkben és legelő­kön is. Mivel nem mindenki van abban a helyzetben közülünk, hogy egész telket műveljen, ezért há­romféle helyet osztanak: azaz negyed, fél és egész telket. Gabonafélékből az egész telek 45 pozsonyi mérő nagyságú, vagy 13 1/3 vékás. Akik csak fél­vagy negyed telket tudnak vetni, azoknak a telke 12 öl széles és 60 öl hosszú, melyek minden har­madik évben szabadon maradnak... Szabadságuk­ban áll, hogy az újonnan épített házaikkal maguk rendelkezzenek. Ha el akarnak költözni, szabadon eladhatják. Mindazonáltal az uradalomtól elhozott fáért 100 forint váltságpénzt kötelesek űzetni... Azonban Kari Dujardin, az említett meghatalma­zott adminisztrátor úr 1751-ben kilépett a szolgá­latból, és Pintér úr örökölte az adminisztrátorsá­got. O a contractust érvénytelenítette (a kijelölt közös földeket, a réteket nem szolgáltatta ki, sőt a szabad fahasználatot sem engedte meg), és a mos­6 SRKLt, S.D. V.3/K B.9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom