A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)
Középső neolitikus arcos edények Garadnáról 79 tő, hogy a battonyai ábrázoláshoz hasonlóan a garadnai 4. sz. töredék „fésűje" is az arcot helyettesíti. Mindenesetre a garadnai darab egyelőre egyedülálló az AVK északi csoportjainak leletei között, és utal a két nagy kulturális tömb kapcsolatára. A 3. sz. garadnai töredéken látható két rövid, függőleges vonalszakasz, melyek 2-2 rövid, egymással összefüggő beszurkálásból állnak, valószínűleg a szájhoz kapcsolódó díszítés vagy a száj jelölése lehet (8. kép 1; ld. PAVLŰ 1998, 118-119 „I" típusát). A garadnai darabok megerősítik Kalicz N. és Koós J. azon megfigyelését, miszerint a szimbolikus jelű arcos edényeken a száj ábrázolása elengedhetetlen (KALICZ-S. KOÓS 2000a, 20). A „sarlómotívumos" arcábrázolások legfontosabb eleme a névadó sarló alakú jel, illetve az arc szemközti oldalának szélén elhelyezett, a „sarló" végéhez kapcsolódó jelrészhez hasonló bekarcolt motívum. Kalicz N. és Koós J. hangsúlyozták a jelek aszimmetrikus kiképzését, és elvetették J. Lichardus jól ismert szimmetrikus arcrekonstrukcióját (LICHARDUS 1974, Abb. 17; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 2021). A garadnai leletek többsége kissé más felépítésű, mint a korábbiak. Esetükben egy aszimmetrikus, sarló alakú jelrész végéhez (az arc széle felé) egy szögletes jelrész kapcsolódik, mely az arc ellenkező szélén szimmetrikus elhelyezésben megismétlődik. A teljesen, vagy nagyrészt megmaradt 5 garadnai arcábrázolás közül 3 felel meg a fentieknek (1. sz., 1. kép, 3. kép 1; 3. sz., 8. kép 1; 5. sz., 8. kép 3), egy további arcos edény — a 2. számú — pedig szintén e leletekhez kötődik, de rendkívül kivételes. Ezen ugyanis az arc két szélén szimmetrikusan elhelyezett szögletes jelek mellett nem találjuk meg a sarló alakú jelrészt (2. sz., 3. kép 3a, 4. kép)! Párhuzamként egyedül a híres kenézlői edény arcábrázolását említhetjük (TOMPA 1929, Taf. XLI, 1; KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 107, 7, Taf. 186, 7). 5 A fennmaradó ábrázoláson a más lelőhelyekről ismertekhez hasonlóan a „szélső" motívumok nem szimmetrikusak, vagyis a „sarlóhoz" tartozó/kapcsolódó jelrész, és az arc ellenkező szélén elhelyezkedő jel eltérő felépítésű (4. sz., 8. kép 2). A sarló alakú jel vizsgálatánál fontos kérdés, hogy az arc melyik oldaláról/széléről indul. A megfigyelhető 8 garadnai példából 7 alkalommal a jobb oldalról (1. sz., 1. kép, 3. kép 1; 3-4. sz., 8. kép 1-2; 6. sz., 8. kép 4; 9. sz., 10. kép 1; 13. sz., 11. kép 3; 19. sz., 12. kép 4), egyszer pedig a bal oldalról kezdődik (5. sz., 8. kép 3). Bár a kivételt képező töredék ábrázolása meglehetősen egyszerű, a többitől eltérő, és majdnem szimmetrikus, rajta a „sarló" kétségkívül a bal oldali szélső jelhez/jelrészhez kapcsolódik. Az AVK idoljain és arcábrázolásos edényein az aszimmetrikus szimbolikus jel hosszabb része általában az arc jobb oldalán található (KALICZ-MAKKAY 1972, 13; 1977, 62; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 20-21; RACZKYANDERS 2003, 159, 162-166). Kivételt eddig a Füzesabony-Gubakútról származó idolfej (DOMBORÓCZKI 1997, 164, Cat. No. 57; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 21, 14. kép 7; RACZKY-ANDERS 2003, 162-163, Fig. 2, 2) és a szelevény-felsőföldeki arcos edény ábrázolása képzett (RACZKY-ANDERS 2003, 164). Raczky P. és Anders A. a szimbolikus jel elhelyezkedését fontosnak tartja az ábrázolások értelmezése szempontjából. Miután a fej jobb oldaláról induló jelhez az idolok törzsén női jellegek társulnak, ezeket a figurákat, valamint a hasonló ábrázolású arcos edényeket a szakrális szférában fontos szimbolikus nőalak megjelenítésének tartják, míg a ritkán előforduló bal oldali „sarlót" szimbolikus férfialak5 Kivételes a Tiszavasvári-Paptelek-hátról származó, plasztikusan megformált arccal (fejjel) rendelkező töredék is (KALICZ-S. KOÓS 2000a, 20 és 9. kép 2; 15. kép 23), mivel a többi lelettől eltérően ennél az arcon kívül helyezték el a szimbolikus jele(ke)t.
