A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 67-129. KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS ARCOS EDÉNYEK GARADNÁRÓL (HERNÁD-VÖLGY) Csengeri Piroska* 'Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Jelen tanulmányban Garadna-Elkerülő út, 2. lelőhely arcábrázolásos leleteit mutatjuk be a középső neolitikum időszakából. A tiszadobi csoporthoz és a bükki kultúrához köthető hosszabb életű településen két teljes arcos edény és további húsz különböző edényből származó töredék került elő. E szimbolikus jellel ellátott darabok jelentősen bővítik a korszakból ismert leletek körét, és az edényformák, valamint az arc kidolgozása terén néhány új elemmel bővítik a tárgytípussal kapcsolatos eddigi ismereteinket. Kulcsszavak: Hernád-völgy, középső neolitikum, arcos edény, szimbolikus jel Garadna község a Hernád völgyében, Miskolctól kb. 50 km-re északkeletre található. A település K-DK-i határában útépítés során került felszínre a Garadna-Elkerülő út, 2. lelőhely (Füzes), melynek területén 2003. március 24. és május 12. között végeztünk leletmentést. A feltárás alkalmával, mely 2000 m

2 felületre terjedt ki, a középső neolitikumból, a késő bronzkorból (RBD-HA1 periódus), a korai császárkorból és az Árpád-korból származó településrészleteket találtunk. Ugyanezen év novemberében az elkészült út vízelvezető árkainak falában további objektumokat mentettünk meg — köztük a jelen cikkben bemutatott S191 sírt.

1 Az előkerült 185 régészeti jelenség közül 117 köthető a középső neolitikum azon szakaszához, melyben a tiszadobi kerámiastílus bükki stílussá alakult, majd a kifejlett bükki kerámiaműves1 HOM RégAd, 3340-03, 3647-04, 3648-04, 4206-07. ség különböző fázisai virágzottak — tágabb értelemben az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája (AVK) 3-4. fázisa. A településrészlet keltezéséhez két radiokarbon adat áll rendelkezésre, melyek a legkorábbi leletekhez kapcsolódó embertani anyagból származnak, és a bükki periódus kezdetére utalnak (CSENGERI 2010, 230). Garadna-Elkerülő út, 2. lelőhely a Hernád mai medrétől 3 km-re nyugatra, 145 mBtf magasságban, egy egykori meander, vagy kisebb vízfolyás által keletről és délről határolt, ÉK-DNy-i irányú dombon helyezkedik el. A középső neolitikus településből nagyméretű agyagkitermelőket, szabályos alakú tároló-, illetve hulladékgödröket, több in situ tűzhelymaradványt — köztük egy 60 cm-es felmenő fallal rendelkezőt —, valamint 12 temetkezést tártunk fel. A településrészlet több objektumából kerültek elő az AVK északi településtömbjére jellemző sarló alakú szimbolikus jellel ellátott