A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - PIRINT Andrea: A Napóleon-kultusz képzőművészeti emlékei képes levelezőlapokon

452 Pirin t Andrea A postán küldött lapok üzenettípusai közül mindenekelőtt a turizmussal összefüggő üd­vözleteket említjük. A külföldi utazásról — napóleoni helyszínekről — hazaküldött lapok mellett meglepő módon olyat is találunk, amelyet balatoni nyaraláson adtak postára. 43 Az ünnepi alkalmak közül a húsvéthoz, kará­csonyhoz és újévhez kapcsolódó üdvözletek éppúgy előfordulnak, mint a névnapi és szüle­tésnapi köszöntés. Ezekben az esetekben a levelezőlap képes oldala nem kapcsolódik a szövegoldal tartalmához, egyetlen példát ki­véve. A könnyed életképi jelenet, melyen csinosan öltözött hölgyek társaságában Napó­leon gáláns lovagként gesztikulál, kellemesen összerímel a képeslap feladójának húsvéti üdvözlő soraival. 4 4 A lapok jelentős része általános kapcsolat­tartásra utaló, jelentősebb alkalmaktól függet­len üzeneteket tartalmaz. Kép és szöveg jel­lemzően itt is idegenek egymásnak, de olykor párhuzamot is mutathatnak, sőt az illusztráci­ót akár a levelezők hivatása is személyre sza­bottá teheti. Csatajelenetet ábrázol például az a lap, amely egy honvédhadnagy számára íródott, s amely két katonaember barátságá­nak közvetítője. 4 5 Egyes esetekben szellemes összekapcsolódásokra is találunk példát. Az álomba merült közkatona mellett strázsáló, helyette őrködő Napóleont ábrázolja az a ké­peslap, amelyre a császári és királyi huszárez­red kötelekében szolgáló katona érezhetően udvarló szándékú sorait veti. A kisasszony hogyléte felől érdeklődő mondatai után végül így búcsúzik: „En most keltem fel V2 8-kor és üdvözli János." 4 6 Ugyancsak direkt kapcsola­tot teremt a levelezőlap két oldala között az a legényember, aki hasonlóképp romantikus célzatú sorokat vet papírra. Képeslapja a lová­4 3 ZM N, N167. Balatonalmádiból Budapestre. 1911. július 9. 4 4 ZM N, N188. Budapestre. 4 5 ZM N, N259. Mezőnyék-Ládházáról Gyulára, onnan továbbküldéssel Aradra. 1915. március. 4 6 ZM N, N386. Tábori postahivatalból Nyíregy­házára. 1917. november 4. ra épp felszállni készülő sebesült császárt áb­rázolja, szöveges üzenetét pedig így indítja: „Napoleoni merészséggel indulok útnak a még keményebb, gyorsabb paripán!" Ezt követően még idéz néhány lírai sort, majd kézcsókjait küldi. 4 7 A levelezőlapok a korabeli ember Napóle­onról való gondolkodásának lenyomatait is tükrözhetik. Három, azonos kézzel, azonos címre, bizonyos Kopp Józsefhez írt levelező­lap egyetlen mondatos üzenete: „Napoleon halálának 100 éves évfordulója." 4 8 Külön nyomatékot ad az üzenetnek, hogy mindhá­rom lap ajánlott küldeményként vett részt a postaforgalomban. Őnagysága Kajdi Juliska volt a címzettje annak a lapnak, melynek feladója a következő sorokat írta: „Kedves Juliska. Erre a lapra kérlek a legnagyobb vi­gyázattal légy, nehogy elvesszen. Hogy miért ugy hiszem nem kell mondanom. Kézcsókom kedves szüleidnek," 4 9 Az üzenetet olvashatat­lanul aláíró feladótól egy másik — a haldokló Napóleont ábrázoló — képeslap is fennma­radt, amelyet ugyanazon címzetthez írt. Eb­ben a tartósan borongós időjárásra panaszko­dik, majd így fogalmaz: „Ezen nagy ember vágyai ezen elhagyatott szigeten törve meg, halálával egész Europa rettegése szűnt meg. Kézcsókom kedves szüleidnek," 5 0 Anonimi­tásba bújt emberünk gondolataiban érezhető­en előkelő helyet foglalt el Napóleon emléke­zete. Nála is kerekebben fogalmaz azonban az a Sulyok Mici, akitől három, bizonyos Kovách Tiborhoz írt napóleonos képeslap is fennma­radt, s melyek közül az egyik üzenete kizáró­lag ebben áll: „Szeretem azt a kort, melynek 4 7 ZM N, N595. Szabadkáról Bácskossuthfalvára. 1912. szeptember 2. 4 8 ZM N, N231, N241, N270. Budapestről Buda­pestre. 1911. május 2-5. 4 9 ZM N, N518. Budapestről Budapestre. 1913. március. 5 0 ZM N, N522. Budapestről Budapestre. 1913. április 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom